A 10 legjobb SCM-trend 2024-re – Logistics Business® Magazin

Változnak a dolgok az ellátási lánc menedzsmentjében: míg a költségcsökkentés évek óta napirenden van sok vezetőnél, a jövőben egyre inkább a szakképzett munkaerő hiánya, a fenntarthatóság és az ellenálló képesség fogja foglalkoztatni őket. Ralf Duester, a bochumi székhelyű SCM szoftverspecialista Setlog igazgatósági tagja megmutatja, mely trendek lesznek fontosak 2024-ben. Kijelentései nem csak az iparági és kutatási szakértőkkel folytatott megbeszéléseken alapulnak, hanem a szolgáltatók adatain is. Setlog ügyfelek, akik az OSCA SCM eszközt használják. Csak a divat és a gyorsan változó fogyasztási cikkek ágazatában ez körülbelül 100 márkát foglal magában, mint például a Tom Tailor, a KiK, a Karl Lagerfeld, a Jack Wolfskin és a Wenko.

Röviden: A tíz legjobb SCM-trend 2024-ben
1. A szakképzett munkaerő hiánya cselekvésre kényszerít
2. A fenntarthatósági törvények és a körforgásos gazdaság jobb folyamatokat kényszerít ki
3. Rugalmasság kiépítése egyidejű költségnyomás mellett
4. Az átláthatóság egyre fontosabbá válik
5. Az ellátási lánc, mint szolgáltatás kulcsfontosságúvá válik a verseny szempontjából
6. Az ERP silók szétszerelése folyamatban van
7. A globális és regionális ellátási láncok vegyesek
8. A kiberbiztonság kiemelt prioritássá válik
9. Folyamatban vannak az automatizálási projektek
10. A nyílt forráskódú szoftverek egyre meggyőzőbbek

Részletesen: A tíz legfontosabb SCM-trend 2024-ben

1. A szakképzett munkaerő hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza az iparosodott országok vállalatait. És nem lesz jobb: a demográfiai változások az olyan országokban, mint Németország, még nagyobb nyomást helyeznek a menedzsmentre. Tanulmányok azt mutatják, hogy egyes területeken azoknak a cégeknek körülbelül egyharmada, amelyek nem tudták betölteni az összes üresedést, egyetlen pályázatot sem kapott.
Ha szeretnél kitűnni a tömegből, akkor vonzó feltételeket kell kínálnod a meglévő és leendő munkavállalóknak. A vezető vállalatok is fokozzák elkötelezettségüket a pályaválasztási tanácsadás és a Z generáció igényeinek kielégítése iránt. Amint azt a tanulmányok mutatják, a fiatalok nagyra értékelik a lapos hierarchiát, és a modernitást akarják IT-rendszerek mindennapi munkájuk során. Sok vállalatnak még hatékonyabbá kell válnia, és még hatékonyabbá kell válnia, vagy vonzóbbá kell tennie a munkahelyeket. Annak érdekében, hogy például több teherautó-sofőr hazatérhessen az esti órákban, az Elvis szállítmányozó egyesület találkozóhálózatot szeretne létrehozni a teljes kamionrakomány számára. A legjobbak közül a legjobbak is megkülönböztetik toborzási stratégiájukat – például generációk vagy potenciális csoportok, például újonnan érkezők vagy külföldi munkavállalók szerint. Különféle megtartási programokat is kínálnak, és perspektívákat mutatnak be rugalmas munkaidő, szülői szabadság, valamint képzési és továbbképzési kampányok révén.

2. A fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) nem csak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k fő kérdései. Üzleti partnerek, fogyasztók és politikusok gyors cselekvésre szólítják fel a vállalatokat. Az EU átfogó ellátási láncról szóló törvényt sürget. Az Egyesült Államokban például az ujgur kényszermunka megelőzési törvény (UFLPA) van érvényben, és az egyes államok is előretörnek az új törvényekkel. Németországban egyre több vállalat tűzte napirendjének élére a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és az ellátási láncról szóló törvény betartását. A hatékony klímavédelmi intézkedések azonban megkövetelik a munkavállalók újragondolását és a jelenlegi munkafolyamatok módosítását. A vezetők azt is egyre gyakrabban vizsgálják, hogyan tudnának megvalósítani a körkörös gazdaságból származó stratégiákat annak érdekében, hogy kevesebb áru pusztuljon el. Azok a cégek, amelyek nem tudják nyomon követni termékeik útját a fejlesztéstől a beszerzésen és gyártáson át a szállításig, nehezen tudnak megfelelni a kormányok, fogyasztói szövetségek és ügyfelek új követelményeinek. A kisvállalkozások sok országban még mindig ki vannak zárva az ellátási láncra vonatkozó törvények hatálya alól. Azonban továbbra is napi szinten foglalkozniuk kell velük, legkésőbb az új európai szintű „ellátási lánc irányelv” (Corporate Sustainability Due Diligence Directive, röviden CSDDD) hatályba lépésekor. A francia „loi de vigilance” és a német ellátási lánc törvényen alapul, és olyan átvilágítási kötelezettségeket tartalmaz, amelyek elsősorban a környezetvédelem és az emberi jogok betartásának kérdéseivel foglalkoznak. A kis- és középvállalkozásokra a következők vonatkoznak: ma már csak akkor köthetnek üzletet vállalatokkal, ha az összes új szabályozást betartják.

3. Szélsőséges időjárási események, politikai válságok, világjárványok: Ahogy az elmúlt években megváltoztak a gazdaság általános feltételei, az ellátási lánc vezetőinek prioritásai is megváltoztak. Például korábban az ellátási lánc költségeinek csökkentése volt a napirend élén. Legkésőbb a Covid-19 világjárvány óta, amikor bizonyos termékek átmenetileg még a magasan fejlett országokban sem voltak elérhetők a polcokon, egyre fontosabbá vált a termékek elérhetősége és ellenálló képessége. Általános szabály, hogy a rugalmas ellátási lánc menedzsment lehetővé teszi a felelős vezetők számára, hogy az ellátási láncot a lehető leggyorsabban újra üzembe helyezzék egy külső esemény okozta megszakítás után. Ezenkívül az ellátási láncon belüli diverzifikáció általában jobb ellenálló képességhez vezet. Az ellátási lánc robusztus irányítása érdekében a vezető vállalatok ezért széles beszállítói portfóliót és különféle szállítási útvonalakat építenek ki az érzékeny termékek, anyagok és alkatrészek számára. Ennek ellenére nem szabad szem elől téveszteniük a költségcsökkentés kérdését. A legjobbak legjobbjai már felébresztették a munkaerő költségtudatát. Ha ebbe az irányba szeretne elmozdulni, akkor nyílt és átlátható kommunikációval kell bevonnia a dolgozókat a bevétel- és költségfejlesztésbe. Egy másik fontos szempont a nagyobb rugalmasság. A vállalatoknak meg kell határozniuk a legnagyobb költséghajtókat, és intézkedéseket kell kidolgozniuk azok csökkentésére.

4. Az átláthatóság a rugalmas és diverzifikált ellátási láncok előfeltétele. Ha létezik, a vezetők gyorsabban felismerik, hogy a lánc melyik részét érinti egy külső esemény. A gazdaság nagy volatilitása miatt sok vállalat felülvizsgálja meglévő szerződéseit. A rugalmasság központi szerepet játszik a szerződések átrendezésében. A jobb tervezés érdekében az ellátási lánc minden partnere között bizalom alapú együttműködésre van szükség, ami gyakran új kommunikációs platformokat igényel. A modern informatikai eszközök segítségével dinamikus kereslet-ingadozások esetén megoszthatók adatok, egyesíthetők az erőforrások, és gyors döntések születhetnek. Azok a cégek, amelyek informatikai eszközöket és megfelelő algoritmusokat használnak a kereslet és kínálat globális kezelésére, döntő lépéssel megelőzik a versenytársakat, akik még mindig e-mailekkel vagy táblázatokkal dolgoznak. A vezető vállalatok már nem csak az együttműködés témáját írják fel a teendők listájára, hanem a mindennapi életben is megvalósítják – mind belső csapatokban, mind az összes érintett partner vállalatközi ellátási láncában. A meghatározott hozzáférési jogcsoportok alapján mindenki hozzáfér az adatokhoz, és folyamatosan cseréli azokat – ideális esetben valós időben. A platformok segítségével a vállalatok javítják az ellátási lánc hatékonyságát és reagálóképességét.

5. A Software as a Service (SaaS) szolgáltatást évek óta használják a cégek szolgáltatásként. Egyre több vállalkozás azonban az ellátási lánc egyes részeit – például a gyártást, az elosztást, a beszerzést, a logisztikát vagy a szállításszervezést – kiszervezi. A jövő digitális ellátási lánca megnöveli a vállalatok számára a kiszervezési igényt, azaz a Supply Chain as a Service (SCaaS) vagy a Fourth Party Logistics (4PL) szakértőitől származó szolgáltatásokat. Tanulmányok szerint ez a tendencia egyre fontosabbá válik, mert sok vállalat nem rendelkezik a rendelkezésre álló új technológiák használatához szükséges szakértelemmel, pénzügyi eszközökkel vagy forrásokkal. Legjobb esetben a nagyvállalatok belsőleg végzik majd ezt a munkát – legalábbis részben. A Gartner szakértői meg vannak győződve arról, hogy ez a tendencia tovább fog erősödni. A digitális ellátási láncra való átállás előnyei közé tartozik a végpontok közötti globális elektronikus kapcsolat, a magasabb termelékenység, az alacsonyabb költségek, a jobb szolgáltatás és a nagyobb rugalmasság. Ha ezt a fejlõdést nem viszik elõre, az a versenyképesség hiányához és ezáltal pénzügyi problémákhoz vezet.

6. A kisvállalatok egy vagy két házon belüli rendszerre támaszkodnak, míg egyes nagyvállalatok 20 vagy több rendszerre támaszkodnak. Már a Covid-19 válság előtt is fény derült ezeknek a silóknak a nem megfelelő hatékonyságára. A Covid-19 erősítőként hatott. A több rendszer párhuzamos használata mesterségesen növelte a készletpuffereket, lelassította az információáramlást, és magas informatikai költségeket eredményezett az interfészek, a karbantartás és a frissítések terén. Egyre több cég bontja le silóját, mert már nem engedheti meg magának az erőfeszítést vagy az ezzel járó szóváltást. Az iparági vezetők az ellátási lánc munkafolyamatait egy olyan együttműködésen alapuló hálózati platformra helyezik át, amely túlmutat a silókon, és lehetővé teszi az adatok megosztását és a részlegek és szervezetek közötti valós adatátvitelt. Az intelligens IT-architektúrával rendelkező REST API-hoz kapcsolódó megoldások lebontják a silókat, és lehetővé teszik az együttműködést, a vállalatok közötti együttműködést ideális adatmegosztással.

7. A vállalatoknak globális és regionális értékláncok keverékére van szükségük. A válságok után a vállalatok azonosíthatják azokat a területeket, ahol a regionális termelésnek van értelme, de a gazdaság továbbra is profitál a globalizációból és a hálózatépítésből. Az iparágtól függően a vállalatoknak egyéni megközelítést kell alkalmazniuk a beszerzés során, hogy rugalmasabbak legyenek. A Covid-19 világjárvány után a vezető vállalatok elkezdték elemezni, hogy mely területeken van értelme a regionális termelésnek. Az autógyártók vizsgálatai feltárták, hogy van értelme bizonyos termékek vagy alkatrészek újbóli rögzítésének vagy közelítésének. Bár ez drágább lehet, stabilizálja az ellátási láncot. A fogyasztási cikkek iparában ezzel szemben az egyrészt Európa és az USA, másrészt Ázsia közötti óriási költségkülönbség azt jelenti, hogy ésszerűbb a termelést nagyrészt a Távol-Keleten és a korábbi beszerző országokban tartani anélkül, hogy keresni kellene. közeli gyárakat vagy akár újakat építenek. A magas energiaköltségek, az emelkedő kamatok vagy az infláció lassú csökkenése számos iparágban érvek a nearshoring vagy reshoring bevezetése vagy további kiterjesztése ellen. Ezen túlmenően, ami a profitot illeti, a beszerzés, a beszerzés és az ellátási lánc menedzsmentje egyre fontosabbá válik. Ennek az az oka, hogy az alsó és középkategóriás termékszegmensben megritkult a lehetőség a magasabb árak átnyomására. Az árak a vásárlási platformoknak köszönhetően egyre átláthatóbbak az ügyfelek számára. Napjainkban a nyereség a beszerzéssel – pontosabban a folyamatoptimalizálással – keletkezik.

8. Mivel az elmúlt időszakban több olyan kibertámadás történt, amelyek súlyos következményekkel jártak a vállalatok számára, a vállalatok további intézkedéseket hoztak a bűnözők elleni védekezés érdekében. A Bitkom digitális egyesület felmérése szerint 2022-ben Németországban minden más logisztikai vállalat szigorította informatikai biztonsági intézkedéseit. A felmérés szerint a legtöbb vállalatnál ennek megfelelően kiemelt prioritást élvez az IT-biztonság kezelése: tízből majdnem kilencben cégeknél az IT-biztonság területe igazgatósági vagy vezetői szinten horgonyzott le. A vezető cégek is rendszeresen képezik alkalmazottaikat ebben a témában, és biztonsági auditokat is végeznek. Ez pedig jól eltöltött idő: a kiberbiztonság eszközei rendelkezésre állnak, de a legnagyobb gyengeség az ember. A kibertámadások bebizonyították, hogy még a szakértő informatikusokkal rendelkező nagy cégek is napokig megbénulhatnak és károsodhatnak. A kérdés egyre fontosabb szerepet kap, különösen a logisztikában és az ellátási lánc kezelésében, mert a cégek egyre erősödő hálózatosodásának és digitalizációjának köszönhetően a kiberbűnözők érzékeny adatokhoz juthatnak hozzá. És ezek az adatok általában nemcsak a közvetlenül érintett cégtől származnak, hanem annak hálózatából is.

9. A globális politikai viszonyok és a jelenlegi fogyasztói magatartás miatt egyes szektorokban a vállalati kassza nem olyan tele, mint néhány évvel ezelőtt. Ennek ellenére sok vállalat sürget olyan automatizálási és digitalizációs projekteket, amelyek már elkezdődtek, vagy újakat kezdeményeznek. Mert tény: Csak azok vezetik a piacot, akik lépést tudnak tartani a nagy teljesítményű logisztikával és a legmagasabb szolgáltatási színvonallal. Az automatizálás, a robotika, a digitalizáció, az energiamegtakarítás és a személyzet költségvetésének tervezése jól befektetett tőke. A belső logisztikában például a kézi folyamatokat automatizálni és digitalizálni kell. A robotika és a gépi tanulás nagy szerepet játszanak abban, hogy egyrészt gyorsak legyünk, másrészt a hibaarányt minimálisra csökkentsük. Az informatikai szakemberek a teljes ellátási lánc mentén szemlélik a digitalizációt, és a lánc több láncszemén egyszerre indítanak új projekteket – a közelmúltban például a digitális fuvarlevél (eCMR) használata is bekerült a papírokba.

10. A nyílt forráskódú szoftverek számítógépes operációs rendszerként való használata nem újdonság. Az ellátási lánc kezelésében azonban számos IT-részleg ellenállt ennek a tendenciának. Vannak azonban ma már nagyon sikeres, világos szabályokon alapuló gyakorlati példák – például az Open Logistics Foundationé. Tagjai már nem fektetnek több tucat órát az egyszerű szabványos interfészek saját maguk programozásába, hanem partnereik meglévő interfészeit használják, akikkel olykor éles versenyben állnak. Aki azonban ilyen jellegű kooperatív munkát végez, annak új gondolkodásmódra van szüksége a vállalaton belül. Újragondolásra más területeken is szükség van – például amikor olyan új technológiákra kell támaszkodni, mint a mesterséges intelligencia a döntések meghozatalában. Egy dolog azonban világos: a legjobbak közül a legjobbak még jobban automatizálják a folyamatokat, és kihasználják a mesterséges intelligencia előnyeit az előíró analitika és az autonóm ágensek területén a hatékonyságnövelés érdekében. Az új eszközökkel és technológiákkal a vállalatok a tervezéstől a szállításig mindent felgyorsíthatnak, csökkenthetik a puffereket, hatékonyan menedzselhetik a folyamatokat, és végső soron ellensúlyozhatják a szakképzett munkaerő hiányát. Minden IT-tevékenységben minden eddiginél fontosabb, hogy a vállalatok professzionálisan védekezzenek a rendszereiket ért hackertámadások ellen – amint azt a közelmúltban a nagy logisztikai cégek informatikai környezetét ért támadások súlyos következményei is megmutatták.