A tudás hatalom: a szén-dioxid-kibocsátási adatok kötelezővé tétele

A tudás hatalom: a szén-dioxid-kibocsátási adatok kötelezővé tétele

Forrás csomópont: 1783890

A tudás hatalom: a szén-dioxid-kibocsátási adatok kötelezővé tétele

A szén-dioxid-kibocsátási adatok jelentésének kötelezővé tétele nem új ötlet. Az EPA már megköveteli a nagyvállalatoktól, hogy jelentsék kibocsátásaikat. Európában is előírják a jelentéstételt a cap-and-trade rendszerben, tehát ha egy vállalat Európában értékesíti termékeit, máris jelenti a kibocsátásukat azon országok kormányainak, ahol értékesítenek.

Jelenleg a jelentéstétel önkéntes a kisvállalkozások számára az Egyesült Államokban – és a kisvállalkozások az ország összes vállalkozásának több mint 99 százalékát teszik ki.[1] Az EPA könnyen kiterjesztheti követelményét a kisvállalkozásokra. Ez nem róna indokolatlan terhet a kisvállalkozásokra vagy bármely vállalkozásra. Az üvegházhatású gázok kibocsátását be lehet jelenteni a vállalati szövetségi adóbevalláson, és általában kevesebb, mint fél oldalnyi energiafelhasználási adat. Az EPA ezután összegyűjtheti ezeket az adatokat az IRS-től, és összeállíthat egy adatbázist az egyesült államokbeli összes vállalat szén-dioxid-kibocsátásáról.

Az EPA-nak nem kell szabályoznia a szén-dioxid-kibocsátást. Nem kell meghatároznia, hogy egy vállalat mekkora szén-dioxid-kibocsátással rendelkezhet. Egyszerűen meg kell követelnie, hogy a vállalatok jelentsék ezeket az információkat.

Mert az a tény, hogy az információ hatalom. A tudás hatalom. De az információ hiábavaló, ha nem használják fel. Értelmetlen, ha csak könyvekben, vagy adatbázisban létezik. A tudás hiábavaló, ha csak az elmében van jelen. Hatástalan, ha csak intézményekben található. Csak akkor válik erőteljessé a képzelet, ha alkalmazást talál a tudásra.

Az átlagos amerikai nem áztatja a klímaváltozás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának hátterében álló tudományt. Még az alapvető terminológiát is nehéz lehet egy nem tudósnak felkapni a fejét. Például a tudományos közösségen belül az üvegházhatású gázok szabványos mérése metrikus tonna. A tudományos közösségen kívül ez a mérés nem univerzális és nem is könnyen érthető. Nagyon nehéz elképzelni a levegőben láthatatlanul lebegő gáz súlyát vagy térfogatát.

Ez megduplázódik a világ azon részein, mint például az Egyesült Államokban, ahol a birodalmi mérési rendszert használják a metrika helyett. Az átlagfogyasztó talán tudja, hogy néz ki egy húsz kilós propántartály egy grillsütőhöz, de sokkal nehezebb elképzelni, hogyan néz ki egy tonna üvegházhatású gáz.

Ha a fogyasztók nem tudják könnyen megérteni az üvegházhatást okozó gázok számszerűsítésére használt méréseket, akkor nehezen fogják megérteni és magukévá tenni az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományt – és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének okát. Tehát a szén-dioxid-kibocsátási adatok önmagukban nem elég hatékonyak a változáshoz.

Mi szabadíthatja fel az EPA által összegyűjtött kibocsátási információk erejét? ICEMAN. Az ICEMAN célja az ismeretek egyéni szintű terjesztése. Az egyéni fogyasztók egyetlen egyszerű számra tekinthetnek, és pontosan tudják, milyen hatással van az adott termék létrehozása a környezetre. Nincs szubjektív vélemény arról, hogy a termék vagy a vállalat „zöld”-e; csak egyszerű, egyértelmű matematikai és tudományos alapú információk.

Annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok összetett mérése mindenhol könnyen érthető legyen a fogyasztók számára, az ICEMAN matematikailag átalakítja az üvegházhatású gázok metrikus tonnás méréseit egy egyszerű, univerzális indexelő rendszerré, amely a szén-dioxid-semlegesség százalékos értékén alapul. Ezt az indexrendszert a világon bármely fogyasztó általánosan megértheti, függetlenül attól, hogy milyen mérési rendszert használ, vagy milyen szintű ismeretei vannak a klímaváltozással kapcsolatos tudományról.

Jelenleg senki sem ismeri igazán egyetlen termék vagy vállalat valódi szénlábnyomát. A kötelező szén-dioxid-kibocsátási jelentés segítségével ICEMAN felfedi ezeket az információkat mindenki számára.

[1] JPMorgan Chase Intézet. „Kisgazdasági tevékenység”. Hozzáférés: 7. július 2022. https://www.jpmorganchase.com/institute/research/small-business/small-business-dashboard/economic-activity.

Időbélyeg:

Még több Frank Dalene