Franciaországot zavarok sújtják, mivel a szakszervezetek nyugdíjsztrájkot kezdenek

Franciaországot zavarok sújtják, mivel a szakszervezetek nyugdíjsztrájkot kezdenek

Forrás csomópont: 1912171

A francia szakszervezetek által koordinált sztrájkok jelentős fennakadásokat okoztak az országban január 19-én, mivel tiltakoznak a nyugdíjrendszer átalakítására irányuló kormányzati tervek ellen, és tesztelik Emmanuel Macron elnök azon képességét, hogy ellenáll-e az utcai nyomásnak.

A vasúti, iskolai és energiaipari ágazatok dolgozói vesznek részt a 24 órás sztrájkban Macron azon terve ellen, hogy Franciaországban a nyugdíjkorhatárt 64 évről 62 évre emeljék. A szakszervezetek vezetik a felvonulásokat Franciaország legnagyobb városaiban a baloldali politikai pártok támogatásával.

Egy ritka egységnyilvánítás keretében Franciaország nyolc legnagyobb szakszervezete összehangolta erőfeszítéseit, és a zavarok arra késztették a kormányt, hogy arra ösztönözze az embereket, hogy otthonról dolgozzanak. Ennek ellenére a sztrájkok sikerét legalább részben az utcai demonstrációk terjedelmén mérik. Mind a CGT szakszervezet, mind a kommunista párt vezetője azt a célt tűzte ki, hogy Franciaország-szerte legalább 1 millió ember tiltakozzon azért, ami valószínűleg csak egy akciósorozatból.

„Gyere demonstrálni, hogy nem helyesli ezt a nyugdíjreformot” – mondta Laurent Berger, a CFDT szakszervezeti vezetője január 19-én a BFM TV-ben. „A közvélemény masszívan elutasítja; meg kell mutatnunk."

Macron elhatározása, hogy folytatja reformját, a francia gazdaság számára nehéz helyzetbe került, mivel a 2022-ben megugrott áramárakkal birkózik, és az infláció nehezíti a háztartásokat és a vállalkozásokat. A konszenzus kialakítása érdekében Macron a javasolt minimális nyugdíjkorhatárt 64 évben határozta meg, az eredeti tervekhez képest 65 év, a kormány miniszterei pedig azt mondták, hogy készek a terv módosítására a parlamenti viták során.

Január 19-én a legnagyobb fennakadások a közlekedésben voltak. A legtöbb gyorsvonatot törölték, és a regionális vonatok még kisebb hányada közlekedett. Párizsban a legtöbb metróvonal csak csúcsforgalomban működött, és akkor is, a szokásos szint kevesebb mint felében. A polgári légiközlekedésért felelős kormányzati szerv arra utasította a légitársaságokat, hogy csökkentsék a járatok 20%-át az Orly repülőtéren.

Az Electricite de France SA munkatársainak kijárása 12%-kal csökkentette az ország nukleáris teljesítményét január 19-én az RTE hálózatüzemeltető szerint, ahogyan a hideg betörése is növeli az áramkeresletet. A sztrájkok megzavarják a TotalEnergies SE által üzemeltetett három olajfinomító üzemanyag-szállítását, bár a cég közölte, hogy továbbra is ellátja ügyfeleit és töltőállomásait. Az Exxon Mobil Corp. fosi finomítójában is akadályozzák az üzemanyag betöltését.

Az oktatási minisztérium szerint az általános iskolai tanárok mintegy 42%-a sztrájkolt január 19-én, valamint a középiskolai tanárok közel 35%-a.

Az összevont fennakadások megerősítették Clement Beaune közlekedési miniszter „fájdalmas csütörtökre” vonatkozó figyelmeztetését.  
Macron kormánya február elején nyújtja be tervét a parlamentnek. Az ottani vita márciusig tart.

Noha Macron elveszítette abszolút többségét a júniusi parlamenti választáson, a konzervatív Republikánusok párt azt mondta, hogy bizonyos feltételek mellett támogathatja a nyugdíjtörvényt, így elég nagy többséget kap az alsóházban. Ennek hiányában Macron továbbra is használhatna egy olyan cikkelyt az alkotmányban, amely lehetővé teszi a törvényjavaslatok szavazás nélküli elfogadását.  

A kormány szerint a franciák hosszabb munkavégzése elengedhetetlen az idősek viszonylag alacsony foglalkoztatási arányának növeléséhez és a tartós hiányok elkerüléséhez a munkavállalói járulékokból finanszírozott rendszerben.

A munkaügyi szervezetek azonban azzal érvelnek, hogy a minimális nyugdíjkorhatár megváltoztatása méltánytalanul sújtja az alacsonyan képzetteket és a legkevésbé gazdagokat, akik korábban kezdtek dolgozni. A szakszervezetek szerint vannak jobb módszerek az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának növelésére és a rendszer egyensúlyának helyreállítására, ideértve az adóemeléseket is – amit Macron kizárt.

A Sud Radionak január 10-én közzétett Ifop közvélemény-kutatása szerint a kormányterv támogatottsága csökkent a január 19-i bemutatása óta. A megkérdezettek mindössze 28%-a mondta, hogy támogatja a reformokat, szemben a múlt heti 32%-kal. A megkérdezettek 58%-a legalább némileg támogatta a tiltakozásokat.

Macron 2020-ban visszavonta a nyugdíjreformra vonatkozó eltérő javaslatát, miután hosszan tartó sztrájkok zajlottak, főleg a közlekedésben. Akkor a COVID-járványt említette okként.

Időbélyeg:

Még több Supply Chain Brain