KÍNAI HÁROMDIMENZIÓS SEPS: ÚJABB ESETEK, A WTO ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

Újra kiadta Platón

Követő: 0

Ez a 4. január 2024-i könyvem folytatása blog a DS611 fejleményeiről, a WTO-ügyről, amelyet az EU indított Kínával szemben a SEP-ekre vonatkozó antisuit injunction (ASI) gyakorlatával kapcsolatban, valamint a 18. december 2023-i blog a Oppo kontra Nokia ügy, amely a SEP-k globális kamatlábának egy kínai bíróság általi meghatározását tárgyalta, beleértve a DS611-gyel való kapcsolatát.

A két blog óta számos más figyelemre méltó kínai fejlemény is történt a SEP-ekkel kapcsolatban. Ezek közé tartozik a Chongqing-i elsőfokú bírósági határozat Oppo kontra Nokia, az SPC határozat ben Oppo kontra ACT, valamint az SPC határozata, amely megváltoztatta a Ningbo Intermediate bíróság „alapvető lehetőségekkel” kapcsolatos trösztellenes határozatát. Ningbo Ketian Magnetics Co., Ltd. kontra Hitachi Metals, Ltd. (együtt a „Három határozat”). Az SPC határozatát egyelőre nem tették közzé. A két határozat közül az elsőt a hivatalos csatornákon kívül adták ki. A Hitachi Metals-döntéssel kapcsolatos információk eddig a következőkre korlátozódtak vállalati sajtóközlemény.

Ezen eseteken kívül 17. január 2024-én az EU közzétette a DS611-ből származó két beadványát: a meghallgatás utáni tájékoztatót a DS611-ben 15. január 2024-én (a „meghallgatás utáni tájékoztató”) és a 20. november 2023-i válaszait a WTO testületének kérdései az első érdemi ülés után. A kérdésekre adott válaszok értékes további betekintést nyújtanak az ügyben felmerült kérdésekbe. Az EU-nyilvántartások itt érhetők el az EU honlapja.

Egy másik fejlemény azonban az volt, hogy 24. január 2024-én a Nokia bejelentés az Oppóval folytatott globális jogdíjvitájának rendezése mindössze néhány héttel azután, hogy a Chongqing-i bíróság világszerte megállapított kamatláb-határozatot Oppo kontra Nokia. Ahogyan azt 18. december 2023-án tárgyaltam blog, a döntés ben Oppo kontra Nokia röviddel a WTO-meghallgatások vége után készült, és nem tükröződik közvetlenül a nyilvános WTO-beadványokban. Nem világos, hogy a WTO és a DS611 peres felei hogyan fogják kezelni a kínai globális kamatláb-beállítás új kihívását a DS611 ASI-üggyel összefüggésben. Az EU azon aggodalma, hogy Kína beavatkozik a területükön megadott szabadalmak uniós bíróságok általi elbírálásába, az ASI-kkal összehasonlítva legalább azonos erővel érvényesül a globális kamatláb megállapításánál.

Az USA észrevehetően hiányzik a jogállamisági kérdésekről szóló vitából

A Post Hearing Brief alapján azt feltételezem, hogy az Egyesült Államok nagyrészt közömbös az EU nagyobb átláthatóságra vonatkozó követelései iránt. Például a Post Hearing Brief megjegyzi, hogy az EU, Kanada és Ausztrália mind egyetértenek az átláthatóság központi kérdésében (118. bekezdés). Az Egyesült Államok álláspontját nem említik. A TRIPS-megállapodás 63. cikke felhatalmazza a tagokat, hogy megkérdezzék a többi tagot az eseti döntésekről, de nem írja elő kifejezetten, hogy a tag válaszoljon. Ezzel a régóta fennálló kérdéssel kapcsolatban a Brief hasonlóképpen megjegyzi: „Az Európai Unió fenntartja, hogy a tagok kötelesek válaszolni az információkérésre. Ausztrália, Kanada, Japán és Korea egyetért ebben a kérdésben.” (30. bekezdés). Az Egyesült Államokat ismét nem említik. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kormánya nyilvánvalóan nem támogatja az EU álláspontját, örömteli látni, hogy más országok is támogatják a fokozott átláthatóságra irányuló felhívásokat. Kína kialakulóban lévő esetjog rendszere is alátámasztva van tudósok, beleértve egy friss cikk szerzője volt tanítványom, Dr. Riccardo Vecellio Segate, a rendszer WTO-követelményekkel való interfészéről.

Az EU arra is rámutat, hogy a TRIPS-megállapodásban szereplő átláthatósági kötelezettség tágabb, mint az átláthatóság common law fogalmai (123. bekezdés). Hasonlóan értelmezem a TRIPS-egyezmény (63. cikk) azon kötelezettségeit, hogy az „általános hatályú” „jogerős bírósági határozatokat” nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék, és tágabbak hatókörükben, mint hogy a kötelező érvényű common law precedensekre korlátozódjanak. Az EU is azon az állásponton van, hogy Kína ASI-rendszere elfogult a szabadalmak birtokosaival szemben: „Az Európai Unió azzal érvelt, hogy az öt perellenes intézkedés szisztematikusan előnyben részesítette az egyik fél, a végrehajtó érdekeit a másik fél, a SEP tulajdonosa érdekeivel szemben” (166. bekezdés). Az EU álláspontja általában véve is összhangban van az én nézetem hogy a kínai ASI-k egyértelműen kínai eredetűek, és más szerkezetűek és céljuk, mint a köztörvényes ASI-k.

Az EU nyomós érvelést tesz amellett, hogy megköveteli a hivatalos a „minta”, „tipikus”, „vezető” vagy hasonlóan elismert esetek Kína általi közzététele a TRIPS-egyezmény és a WTO-joggyakorlat értelmében (125., 126. bekezdés). További aggodalomra ad okot, hogy amikor az ügyeket nem teszik közzé a kurált hivatalos igazságügyi adatbázisban, wenshuwang, de csak privát adatbázisokban érhetők el, a felhasználók megkérdőjelezhetik az eset szövegének pontosságát és teljességét. A blogban található számos hivatkozás nem hivatalos ügyforrásokra vagy vállalati sajtóközleményekre további bizonyítéka annak, hogy a kínai bíróságoknak nagyobb átláthatóságra és gyorsabb közzétételre van szükségük.

Kínai ASI-k, globális kamatbeállítások és elszámolások

Az ASI-k elszámolásokra gyakorolt hatásával kapcsolatos uniós érvek az Oppo és a Nokia legutóbbi egyezségével váltak relevánsabbá. Az EU vitatja a kínai kormány álláspontját, miszerint az ASI-k megkönnyítik az elszámolásokat: „Az a megállapodás, amelyet egy végrehajtóval kötöttek, miután ASI-t róttak ki a SEP tulajdonosára, nem tekinthető összhangban lévő szabadalmai normál hasznosításával. Az anti-suit injunction arra készteti a SEP-tulajdonosokat, hogy megelégedjenek a FRAND alatti jogdíjakkal, és így megakadályozzák őket abban, hogy kivonják a szabadalmakból elvárható gazdasági értéket” (74. bekezdés). Egyetértek. A felek különféle okokból úgy érezhetik, hogy megegyezniük kell. Ezen okok egyike lehet a kockázatok további csökkentése olyan kedvezőtlen globális döntések után, mint például a közelmúltbeli kínai döntés Oppo kontra Nokia. Az alacsony kamatozású döntések, mint pl Oppo kontra Nokia és a Oppo kontra ACT ösztönözheti az egyezségeket, hogy elkerüljék a kedvezőtlen fellebbezési precedenst vagy az alacsony kamatozású, bíróilag meghatározott hasonló engedélyt, és/vagy a jogdíj-megállapodások bizalmas kezelését, többek között.

A sok a FRAND fordításai Kínában

Korábbi blogjaimban rámutattam a kínai bíróságok folyamatos következetlenségeire és a FRAND félrefordításaira. A három határozat kevés előrelépést tesz lehetővé a FRAND helyes fordításában és alkalmazásában. A Oppo kontra ACT döntés valószínűleg akkor próbálta a legkeményebben elérni, hogy úgy tűnjön, mintha a FRAND fordítása helyes lenne, amikor a FRAND szót az „és” nélkül fordította le, miközben a mozaikszót használta végig az ügyről szóló döntés során. Azt is megjegyezte, hogy fordítása „a nemzetközileg elfogadott angol FRAND kifejezés” (“公平、合理、无歧视 [以下沿袭国际普片·采用英文术语FRAND”). Talán a Bíróság válaszol az én kérdésemre kritika hogyan fordítják a kínai bíróságok a FRAND-ot. A Bíróság azt a gyakorlatot is követi, hogy a korábbi „FRND” döntések általános kínai jogra és polgári jogi elvekre támaszkodnak a SEP-ügyek elbírálása során, ideértve a tisztességes, ésszerűségi, tisztességes és jóhiszemű tárgyalásokat, kizárva az ITU-hoz történő magyarázatot. a FRAND jelentése (31-32. o.). Ezzel a deaggregált megközelítéssel összhangban az alsóbb fokú bíróság külön „tisztességes” és „ésszerű” határozatot hozott, anélkül, hogy az „ND”-t tartalmazó összesített fogalomra hivatkozott volna (13. o.).

Az alsóbb fokú bíróság döntése ben Hitachi fémek is folytatta a következetes következetlenség gyakorlatát a FRAND fordításában. „FRND” kötelezettséget írt elő a nem szabványos alapvető szabadalmak engedélyezésére. Az egyik esetben a „kölcsönös haszon” (互利) helyettesítette a FRAND ND lábát. Egy másik példában kihagyta a vesszőket. Egy másik esetben csak „tisztességes” és „ésszerű” kifejezésre utalt. A Bíróság hanyag? Vajon az eltérő polgári jogra vagy a FRAND fogalmaira utal, vagy a „konzisztencia”, Emerson szavaival élve, egyszerűen egy olyan nem anyanyelvi beszélő „hobgoblinja”, mint én? Ha valaki áttekinti a FRAND-fordítások környezetét, Tajvani döntések, nemzetközi szervezetek (WIPO, ITU), és a kínai szabványok meghatározása szervezetek, a legtöbben a FRAND szót „és”-vel fordították kínaira. A kínai írásjelezési gyakorlat és a jogszabályi politikák szintén az „és”-t részesítik előnyben. Véleményem szerint a „nemzetközileg elfogadott angol FRAND kifejezés” továbbra is egyértelmű fordítási pontosságot tesz szükségessé, egy kifejezett „és”-vel, amely segíti a FRAND összetett, nemzetközileg elismert fogalom kialakítását. Következetesen kell alkalmazni az eseti döntés során is.

31. január 2024-én megvitatom a FRAND koncepciójának a kínai trösztellenes ügynökségek általi kreatív átvételét, beleértve a kínai SEP-joggyakorlathoz való viszonyát az ABA Brown Bag ebédsorozat részeként. Bejegyzés ingyenes és mindenki számára nyitott. Arra számítok, hogy hamarosan egy bővebb cikket is publikálok ebben a témában az Intellektuális Vagyonkezelésben.

Kategóriák: AHOGY ÉN IS, CJO, FRAND, Hitachi fémek, Nokia, Oppo, Szeptember, SEPS, SPC, Átláthatóság, WTO