Az EU nemzetei veszekednek azon, hogy hol vegyenek friss lőszert Ukrajnának

RÓMA – Ahogy az Európai Unió kitalálja, hogyan költsön el 1 milliárd eurót golyók és lövedékek Ukrajna számára az általa felhasználandó hatalmas fegyverkészlet felhalmozódása vitát vált ki a blokk újonnan felfedezett fegyvervásárlási étvágyáról.

A kereskedelmi ügyletekről és a mezőgazdasági támogatásokról ismertebb EU ma már 8 milliárd eurós hadiládával büszkélkedhet, az Európai Békeprogram néven, amelyet Oroszország szomszédainak felfegyverzésére használ fel, kártalanítva azokat az uniós államokat, amelyek tankokat, repülőgépeket és fegyvereket adományoznak Kijevnek – és most lőszert vásárolnak Ukrajnának.

A kérdések azonban gyorsan jönnek, kezdve egy kulcsfontosságú rejtéllyel: vajon az EU-államok gyártóira kell-e pazarolni a pénzt, amelyek a pénzt szállítják, vagy bárhol felhasználják-e, amely biztosítja a gyors vásárlást, még akkor is, ha ez amerikai gyártókat jelent?

A gyors vásárlás központi szerepet kapott a blokk márciusi ígéretében, hogy 12 hónapon belül egymillió darab lőszert szállít Ukrajnának, mivel az ország harcosai elfogynak a megszálló orosz erők elleni várható ellentámadás előtt.

Ennek elérése érdekében az EU Tanácsa 1 milliárd eurót különített el a békeprogramból, hogy részben kompenzálja az EU-tagokat, akik készleteiket Ukrajnának adományozzák, és további 1 milliárd eurót új lőszer közös beszerzésére.

De míg Franciaország azt mondta, hogy szívesebben látná, ha az 1 milliárd eurós beszerzést Európában bonyolítanák le, Lengyelország nem korlátozza a készpénz elköltését – mondta Jean-Pierre Maulny, az IRIS francia agytröszt igazgatóhelyettese és az ARES védelmi kutatócsoport tudományos koordinátora.

„Franciaország úgy véli, hogy nincs probléma ekkora mennyiségű lőszer európai beszállítóktól való beszerzése, Lengyelország azonban nem ért egyet” – mondta, hozzátéve, hogy Finnország, Franciaország, Németország és Csehország is szállíthat anyagot.

A vita egyik oka, hogy az EU még mindig írja a szabályokat, ahogy hozzászokik a fegyvervásárlóvá váláshoz.

A 2021 márciusában létrehozott békekeret 5 milliárd eurós költségvetést kapott, és fegyveres erőket finanszírozott olyan országokban, mint Észak-Macedónia, Moldova, Nigéria, Jordánia és Grúzia.

Oroszország 2022. februári Ukrajna invázióját követően a költségvetés megemelkedett, mivel az alap Kijev megsegítésére összpontosított, és a 8 és 2021 közötti időszakban jelenleg alig 2027 milliárd eurót tesz ki.

Jelenleg folyamatban van az Ukrajnának védelmi anyagokat adományozó uniós államok kompenzációja, Szlovákia például azt mondta, hogy azután mintegy 200 millió eurót remél az alapból. átadó készlet köztük 13 üzemen kívüli Mikoyan MiG-29 vadászgép.

„Az EPF elsődleges célja Európa védelmi kapacitásának erősítése, ezért természetesen az lenne a legjobb, ha a forrásokat az európai védelmi gyártási képességek fejlesztésére fordítanák” – mondta Tomasz Smura, a varsói Casimir Pulaski Alapítvány kutatóintézetének vezetője.

„Természetesen az EU legnagyobb országai, amelyek egyben jelentős fegyvergyártók is, lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy a visszatérítéseket elsősorban az európai védelmi ipar megerősítésére fordítsák” – mondta.

A költségtérítések kifizetése a közelmúltban került górcső alá, miután a A Politico riportja márciusban azt javasolta, hogy Észtország olyan értékkalkulációt alkalmazott az adományozott berendezésekre, amelyek indokolatlanul megadóztatták a kollektív kasszát, és az EPF-nek számlázták ki a hasonló új készlet költségeit.

Az észt kormány tagadta, hogy bármiféle jogsértést követett volna el, mondván, hogy a visszatérítési politikának megfelelően járt el.

A szlovák harci repülőgép-tranzakció esetében pedig Jaroslav Nad védelmi miniszter bejelentette, hogy amerikai ajánlatot kapott erre 12 Bell AH-1Z támadóhelikopter 340 millió dollár, amit az Associated Press cikke az ukrajnai adományért „kompenzációként” írt le.

Tavaly november 15-én az EU kiadott egy szabályt, amely szerint a kiosztott kompenzációs készpénzt nem kell a blokkban elkölteni – az Egyesült Államokban a legtöbb termék megvásárlására is felhasználható.

A döntést részletezve az EU szóvivője a Defense Newsnak azt mondta: „Az EU-tagállamok egy sor szabályban állapodtak meg, különösen, ha a tételek szerepelnek az Európai Unió közös katonai listáján, amelyek származásukat az EU-ra, a tagállamokra és számos nem uniós országra korlátozzák, beleértve az Egyesült Államokat is.

Az EU-n kívüli országok közé tartozik Norvégia, Kanada, Izrael, Dél-Korea, az Egyesült Királyság és mások – tette hozzá a szóvivő.

Az EU közös katonai listája, amely az uniós exportszabályok hatálya alá tartozó védelmi termékek hosszú listája, fegyvereket, tarackokat, ágyúkat, aknavetőket, páncéltörő fegyvereket, puskákat, rakétákat, rakétákat, bombákat, hajókat, repülőgépeket, drónokat, tankokat és páncélozott járműveket tartalmaz.

Lőszert is tartalmaz. Márciusban azonban, amikor az Európai Unió Tanácsa ajánlásokat adott ki Ukrajna közös lőszervásárlásának felgyorsítására a Béketámogatási Alapból, kijelentette: „A Tanács továbbá felhívja a tagállamokat, hogy 155. szeptember 30. előtt közösen szerezzenek be 2023 mm-es lőszert és kérésre rakétákat Ukrajna számára az európai védelmi ipartól (és Norvégiától) a lehető leggyorsabban.

Az érzékeny megfontolások megvitatása érdekében névtelenül nyilatkozó uniós forrás azt magyarázta, hogy az ajánlás miért zárta ki az amerikai vásárlásokat annak ellenére, hogy a békealap szabályai megengedik az ilyen vásárlásokat, és a Defense News-nak elmondta, hogy a szabályokat a világ azon fegyveres erőinek megsegítésére tervezték, amelyek részesültek az alapból, és esetleg az EU-n kívülről kellett volna vásárolniuk.

A lőszervásárláshoz kapcsolódó hatalmas összegek pedig azt jelentik, hogy a készpénzt jobb, ha az EU-ban költik el – érvelt a forrás.

"Ez azonban egy ajánlás, és most tárgyalják" - mondta.

Az EU szóvivője hozzátette: „Az EPF egy eszköz a tagállamok kezében. Ők döntik el, hogyan használják fel az EPF-et.” A szóvivő bizalmasnak minősítette a folyamatban lévő megbeszéléseket.

„Megértem, hogy a tagállamok miért nem érzik kényelmetlenül a pénzt egy edénybe, amely támogatja az amerikai ipart, de a valóság marat, ha a saját iparáguk nem tudja elég gyorsan teljesíteni a követelményt” – mondta Daniel Fiott, a Brüsszeli Kormányzási Iskola Biztonsági, Diplomáciai és Stratégiai Központjának (CSDS) elemzője.

A jelentés elkészítésében közreműködött Jaroslaw Adamowski Varsóban.

• SEO által támogatott tartalom és PR terjesztés. Erősödjön még ma.
• PlatoAiStream. Web3 adatintelligencia. Felerősített tudás. Hozzáférés itt.
• A jövő pénzverése – Adryenn Ashley. Hozzáférés itt.
• Forrás: https://www.defensenews.com/global/europe/2023/04/28/eu-nations-quarrel-over-where-to-buy-fresh-ammo-for-ukraine/