Az ESA-k és a digitális tanulás metszéspontja (2. rész)

Ahogy említettem, amikor megosztottam János kommentárjának első része, ez csak egy nagyszerű marketing az állami oktatás privatizációjához. Alkalmazzuk ezt a logikát más közszolgáltatásokra is.

Ahelyett, hogy adót fizetnének, ami az utak fenntartására megy. Ehelyett mindenki autójába ragasztunk egy eszközt, és aszerint fizetnek, hogy mennyi úton haladnak, és az utak minősége/kapacitása (pl. az államközi utak többe kerülnének, mint a mellékút). Míg fizetős utak vannak, én MINDEN utaról beszélek. Az oktatási megtakarítási számlák mögött meghúzódó logikát használva úgy értem, ez a tisztességes út. Ha nem használom ezeket az utakat, akkor miért fizetek ezeknek az utaknak a fenntartásáért? A probléma – sok más közszolgáltatáshoz hasonlóan – az, hogy ez aránytalanul érinti a társadalom legalsó szintjeit. A szegényeknek gyakran messzebbre kell utazniuk dolgozni, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy a munkahelyükhöz közelebb lakjanak. A legtöbb szegény ember élelmiszer-sivatagban él, ezért messzebbre kell utazniuk élelmiszerekért. És a lista folytatódik.

Hasonlóképpen képzelje el, ha ahelyett, hogy adót fizetnénk a segélyszolgálatunkhoz, csak fizetnénk minden egyes használatért. És mivel ez Amerika, és tudjuk, hogy ez hogyan fog fejlődni, képzeljük el, hogy létezik egy többszintű árképzési rendszer, amely lehetővé teszi, hogy többet fizessünk használatonként, hogy magasabb szintű szolgáltatást kapjunk. Most képzelje el, hogy ég a háza. A gazdag ember bármit meg tud fizetni az elérhető legmagasabb szintű szolgáltatásért, hogy megmentse otthonát. A szegény ember viszont lehet, hogy egyáltalán nem tudja fizetni a szolgáltatást.

A közszolgáltatások mögött meghúzódó alapelv az, hogy mindenki hozzájáruljon a közjóért. Alapvető érdekem, hogy egy olyan közösségben éljek, amely viszonylag mentes a bűnözéstől és a katasztrófáktól, ahol az emberek egészségesek és képzettek, és az infrastruktúra nem csak az én szükségleteim kielégítésére, hanem a közösségemben mindenki szükségleteire is elegendő. Csak úgy működik, ha mindannyian hozzájárulunk. És ami az amerikai beszélgetésben elvész, az az, hogy nem arról van szó, hogy mindenki egyformán járul hozzá, hanem az életben betöltött szerepe alapján. Az én státuszomat ebben a világban nagyrészt saját hatáskörömön kívül eső tényezőkön alapultak (pl. hol születtem, milyen családba születtem, etnikai hovatartozásom és nemem stb.). Nem tudtam befolyást gyakorolni ezekre a dolgokra, de a jelenlegi helyzetem nagy része ezeknek a tényezőknek volt köszönhető – nem annak, amit személyesen tettem.

Mindössze annyit kell tennünk, hogy megvizsgáljuk az Egyesült Államok egészségügyi ellátását, és éles kontrasztot láthatunk aközött, hogy milyennek kell lennie egy állami rendszernek, és mivé válhat, ha megengedjük az embereknek, hogy saját érdekükben kilépjenek ebből a rendszerből. A gazdagok nem aggódnak amiatt, hogy megfizetik az egészségügyi ellátást. Történelmileg a munkával rendelkezőknek nem kellett annyira aggódniuk (de a gazdagok szakszervezetek elleni támadásai miatt, mert a gazdagoknak pénzbe kerültek, és az egyedüli érdekük, hogy egyre gazdagabbak legyenek, ez már nem igaz). A szegények aggódnak az egészségügy miatt. Azért van kétszintű egészségügyi rendszerünk az Egyesült Államokban, mert ez a közjó – valami, aminek szent közszolgáltatásnak kell lennie – egy magánvállalkozás. Valóban ugyanezt akarjuk az oktatási rendszerünkben is?

Az ESA-k és a digitális tanulás metszéspontja (2. rész) Írta: John Watson An korábbi blogbejegyzés az oktatási megtakarítási számlákat az oktatási választás más formáival összefüggésben tárgyalta. Ezek a választási lehetőségek több szempontból is keresztezik a digitális tanulást: Sok online iskola és hibrid iskola charter iskola. Valójában szinte biztos, hogy az Egyesült Államokban az online tanulás növekedése egészen másképp alakult volna, ha nem léteztek volna charter iskolai törvények. A legkorábbi online és hibrid iskolák közül sok olyan változatos államokban, mint Pennsylvania, Colorado és Kalifornia, charter iskola volt. A magániskolai utalványok és az online/hibrid iskolák közötti kapcsolatok nem ilyen egyértelműek. Bár rengeteg online és hibrid magániskola létezik, nem tudunk olyan nagy online/hibrid magániskolákról, amelyek jelentős mértékben igénybe vették volna az utalványfinanszírozást. A legtöbb államban úgy képzelték el, hogy a kurzusválasztás nagyrészt vagy teljes mértékben az online kurzusokra való beiratkozáson alapult. Egyes államokban, például Floridában és Georgiában, a kurzusválasztási politikák szorosan kapcsolódtak az állami virtuális iskolákhoz. Más államok, például Utah, azon az elvárásokon alapultak, hogy az online kurzusszolgáltatók széles köre elérhető lesz. Az ESA-k lehetőséget adnak a kedvezményezettek számára, hogy online/hibrid iskolákra és tanfolyamokra fordítsanak pénzeszközöket. A legtöbb ESA-kedvezményben részesülőnek már lehetősége van arra, hogy állami forrásokat használjon fel magán online és hibrid iskolákba. (Egyes államokban azonban, köztük Floridában, korlátozták ezeknek az alapoknak az online iskolák számára történő felhasználását – egy olyan tévedésből, amely várhatóan korrigálható, mivel Florida történelmileg támogatja az online tanulást.) Az ESA-k, a mikroiskolák és a digitális tanulás metszéspontja A szakpolitikai helyzet még bonyolultabbá válik, ha a meglévő online charteriskolák, ESA-k és mikroiskolák kombinációját nézzük. A mikroiskolák növekvő tendenciát mutattak az elmúlt néhány évben, bár hiányoznak a beiratkozási adatok. 2022-ben az EdChoice úgy becsülte alig több mint egymillió diák mikroiskolákban vagy tanulócsoportokban jártak, de ahogy a szerzők kifejtették, nagyon tág definíciót használtak, amely valószínűleg nagyon nagy átfedést mutatott azokkal a családokkal, amelyek otthoni oktatásnak minősülnek. Emiatt nem világos, mennyi változott a helyszínen, szemben azzal, hogy a családok nagyobb valószínűséggel használják a „mikroiskola” kifejezést. Közfinanszírozás hiányában valószínűnek látszik, hogy a mikroiskola mozgalom lassan növekedni fog, amiatt, hogy korlátozott a gyermekeik oktatását finanszírozni kívánó és képes családok száma. De mind az online iskolák, mind az ESA-k lehetőséget kínálnak a családok számára, hogy állami forrásokat vegyenek igénybe mikroiskola használatakor. A charteriskolai finanszírozást kihasználó mikroiskola példája a Queer Blended Learning Center Phoenixben, egy mikroiskolában, amelynek diákjai hivatalosan is beiratkoztak a két online charteriskola egyikébe. Ez egy példa; mások Arizonában és valószínűleg néhány más államban is léteznek. Az ESA-államokban ugyanezek a diákok ESA-alapokból húzhatnak be egy olyan mikroiskolába, mint a QBLC. Az, hogy az online charteriskolai beiratkozás vagy az ESA-alapok igénybevétele könnyebb a diák és a család számára, valószínűleg államonkénti kérdés. Még az a lehetséges helyzet is fennáll, hogy ugyanabban az iskolában két diák különböző állami finanszírozási forrásokat vesz igénybe, bár erre nem tudunk példát. Pálya és kilátások Az előző blogbejegyzés megjegyezte, hogy az ESA-kat 2023-ban a figyelmen kívül hagyástól (talán) túlzásba vitték. A figyelmen kívül hagyott elemet a 2023 eleje cikkek, amelyek azt sugallják, hogy kevés figyelem irányult az oktatáspolitikára, és még kevesebb az aktivitás. Valójában, míg a média nagy figyelmet szentelt a kritikus fajelméletnek, a Moms for Liberty-nek, a könyvtilalomnak és hasonló témáknak, amelyek uralták a Fox News-t és az MSNBC-t, a fontosabb tevékenység az ESA-k vitája és átadása volt. Az ESA-k másik fontos eleme az volt, hogy bár gyakran úgy tartják, hogy konzervatív tanulási politikusok és aktivisták vezérlik őket, egyes államokban (pl. Floridában és Arizonában) ugyanezek a törvényhozók jelentős fizetésemeléseket fogadtak el az állami iskolák tanárai számára. Ezek a fizetésemelések – akár tervezett, akár nem – segítettek tompítani azt a visszautasítást, hogy ezek a törvények közoktatásellenesek. 2023 első felében az ESA-k a radar alatt állókról az oktatáspolitikai energia fő forrásaként ismertté váltak, ahogyan sok állam az ESA-kat tekintette. Aztán egy vicces dolog történt néhány vörösen tanuló államban. Grúziában a vidéki területek visszaszorítása megölte a javasolt ESA-törvényt. A texasi ESA-k átjutására irányuló erőfeszítések is lelassultak. Más államokban a politikai válasz kompromisszumokhoz vezetett, amelyek vagy korlátozzák a jogosult hallgatók számát, vagy több éven át lassítják a bevezetést, mint például Iowában – amikor talán csökken a jogosult diákok száma. Vannak már az ellenfelek jelei több államban az európai felügyeleti hatóságok hatásának csökkentését vizsgálják, vagy megpróbálják teljesen megfordítani az irányt. A 2024-re és az azt követő időszakra vonatkozó kilátások két olyan adatkészlettől függenek, amelyeket figyelni fogunk. Az első az ESA-kban részt vevő diákok és családok száma, különösen abban a néhány államban, amely egyetemes vagy csaknem egyetemes hozzáférést tesz lehetővé. Túl korai megmondani, hogy az ESA elterjedtsége az otthoni tanulók, a magániskolák, a charteriskolák méretéhez hasonló lesz-e – vagy talán nagyobb lesz, mint mindegyik együttvéve. Ezek az adatok nagyon lassan jelennek meg, részben a lassú közzététel, részben pedig az adatkorlátok miatt. Ha az ESA elterjedtsége növekszik, nagyon valószínű, hogy az ESA-tanulók/családok a digitális tanulási környezet jelentős részévé válnak, akárcsak a charteriskolák. A második szám, amelyet 2024-ben megvizsgálunk, azon államok száma, amelyek új ESA-törvényeket fogadnak el, leszámítva azokat, amelyek korlátozzák a már elfogadott törvényeket. Következményes kérdés lesz, hogy valamelyik lila állam – vagy akár kék állam – elfogad-e ilyen törvényeket, ami sokkal szélesebb vonzerőt sugall, mintha az ESA-k a konzervatív államokra korlátozódnának. Itt is Arizona lesz a harangjáték, mert politikailag Arizona nagyon konzervatív volt, de mérsékeltebb tendenciát mutat. Ha egy politikailag mérsékelt Arizona megőrzi az ESA-kat, az a megmaradásuk jele lesz. E-mail megtekintése a böngészőben Evergreen Education Group · 700 Main Ave Ste E · Durango, CO 81301-5437 · USA