A jüan és az euró emelkedése: véget ér az amerikai dollár globális fizetőeszközként való uralma?

Stephen Jen közgazdász szerint az USA-dollár régóta a világ fő tartalékvalutája szerepét tölti be, de ez gyorsan változik. Az olyan tényezők, mint az Egyesült Államok fiskális politikájával kapcsolatos növekvő szkepticizmus, az alternatív valuták térnyerése és az amerikai kormány adósságszintje miatti aggodalmak mind hozzájárulnak ehhez a zuhanáshoz. Ennek eredményeként az olyan országok, mint Oroszország és Kína, csökkentik dollárban denominált készleteiket, és tartalékaikat más eszközökkel diverzifikálják, jelezve a globális elmozdulást a dollártól, mint fő tartalékvalutától.

Jen úgy véli, hogy egy „hárompólusú” tartalékvaluta szerkezete van kilátásban, amelyben a kínai jüan és az EU-euró egyenlő előtérbe kerül az amerikai dollár mellett. Ennek a lépésnek messzemenő következményei vannak a globális pénzügyi rendszerre nézve, ami potenciálisan érinti a kereskedelmet, a befektetéseket és a geopolitikát. Ahogy az országok és a központi bankok diverzifikálják valutatartalékaikat, csökkenhetnek az egy valutától való túlzott függőség kockázatai.

Az eurót néhány éve a tartalékvaluta-státusz jelöltjének tartották. Előnyei közé tartozik az Európai Unió gazdasági ereje, az Európai Központi Bank legitimitása, valamint a kereskedelmi és pénzügyi műveletekben való széles körű felhasználása. Ahogy az amerikai dollár elveszíti fölényét, az euró profitálni fog a növekvő keresletből és használatból.

Ahhoz, hogy a jüan tartalékvalutává váljon, javítania kell a kínai pénzügyi rendszer minőségén. Az akadályok ellenére Kína gazdasági befolyása és a kormányzati kezdeményezések kikövezhetik az utat a jüan emelkedése előtt. A kínai kormány aktívan támogatta a jüan nemzetközivé tételét, devizacsere-megállapodásokat kötött számos nemzettel, köztük olyan nagy gazdaságokkal, mint az Egyesült Királyság, Brazília és Dél-Korea. Emellett Kína grandiózus Belt and Road Kezdeményezése a gazdasági együttműködést és az infrastrukturális fejlesztést kívánja elősegíteni Ázsiában, Európában és Afrikában.

A kínai digitális valuta elektronikus fizetési (DCEP) rendszere képes átalakítani a jüan nemzetközivé válását. Kína növelni kívánja a digitális jüan használatát számos városban próbakezdeményezésekkel. A központi banki digitális valuták (CBDC) korai kínai bevezetése versenyelőnyt jelenthet a digitális banki szolgáltatások jövőjében, ahogy az országok megvizsgálják ezeket.

A három tartalékvalutával, az amerikai dollárral, az euróval és a jüannal rendelkező világ a valutaverseny új korszakát nyitná meg. Ennek az átmenetnek messzemenő következményei lesznek a globális pénzügyi rendszerre nézve, ami a pénzügyi kapcsolatok és politikák újragondolását készteti. A kereskedelmi és befektetési szokások is változhatnak, ahogy az országok egyre gyakrabban használják az eurót és a jüant a tranzakciókban, ami a globális gazdasági szövetségek átrendeződését eredményezi.

Végül egy három tartalékvalutával rendelkező világ létrehozása mélyreható változást jelentene a globális pénzügyi rendszerben. Míg a jüan tartalékvalutaként kihívásokkal néz szembe, Kína nemzetközivé válása és a digitális jüan végül a maga javára billentheti a mérleget.