Kína titkos űrrepülőgépe megemeli pályáját, de még nem telepített műholdakat

Kína titkos űrrepülőgépe megemeli pályáját, de még nem telepített műholdakat

Forrás csomópont: 3091212

HELSINKI – Kína kísérleti, újrafelhasználható űrszondája a közelmúltban manővereket hajtott végre, hogy megemelje pályáját, de a jelek szerint még nem engedett ki tárgyakat, mint a korábbi repülések során.

December 2-én egy Long March 14F rakéta szállt fel a Jiuquan Satellite Launch Centerből a Góbi-sivatagban, megkezdi a harmadik repülést amit kínai űrrepülőnek tekintenek. Bár keveset tudunk a projektről, széles körben úgy gondolják, hogy az űrhajó az amerikai légierő X-37B-jéhez hasonló.

Az űrszonda egy kezdeti 333 x 348 kilométeres pályára lépett, 50 fokkal megdöntve. Az Egyesült Államok Űrerőjének űrterület-tudatossági adatai szerint az űrszonda január 20-a körül égett le, hogy 597 km-re emelje csúcspontját, vagyis a Földtől legtávolabbi pontot.

Egy héttel később a pályát egy 602 × 609 km-es pályává alakították. Ez a tevékenység az űrszonda második küldetését tükrözi, amely egy hasonló kezdeti pályáról közel három hónapos űrben töltött 597-es 608 km-es pályára emelkedett.

Kína a szűkszavú állami médiaszövegen túlmenően semmilyen részletet nem közölt az űrhajóról, és nem frissített a küldetésről közzétett az indulás napján.

Az űrrepülőgépet Kína kísérletének tekintik az X-37B-hez hasonló képességek kifejlesztésére. 

„A rendelkezésünkre álló kevés információ alapján úgy gondolom, hogy a Shenlong [kínai űrrepülőgép] és az X-37B valószínűleg ugyanazt a küldetést hajtja végre” – mondta Brian Weeden, a Secure World Foundation programtervezési igazgatója. mondta SpaceNews decemberben. „Azaz elsősorban új technológiák, szenzorok, esetleg működési gyakorlatok kísérletezésére és tesztelésére használják.

Még nem telepítettek műholdat

A korábbi jelentésekkel ellentétben egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az űrrepülőgép tárgyakat bocsátott volna pályára. Egy szubműhold pályára állítása követheti a közelmúltbeli manővereket, a korábbi kísérleti, újrafelhasználható űrhajó-missziós tevékenységek szerint.

Az előző két küldetés során olyan alműholdakat bocsátottak ki, amelyek rövid ideig jeleket továbbítottak. A második repülés felszabaduló szubműholdja, miután elérte magasabb pályáját.

Egyes médiák szerint a kínai űrrepülőgép hat műholdat bocsátott pályára. Ezek a jelentések amatőr űrhajókövetőkön alapultak, amelyek arra utaltak, hogy az űrrepülőgépen kívüli objektumok egyike jeleket sugárzott. 

Hat, a kilövéshez kapcsolódó objektumot katalogizáltak a pályán. Öt másik objektum volt a Long March 2F felső szakasza, és valószínűleg négy darab törmelék, amelyek jellemzően a Long March 2F kilövéseivel kapcsolatosak.

Az űrszonda egyik nyomkövetője később egy frissítés Ez azt sugallja, hogy egy kisebb időzítési probléma miatt a nyomkövetők összetévesztik a kínai Yaogan felderítő műholdak egy csoportja által küldött jeleket az űrrepülőgéphez kapcsolódó törmelékkel.

Az Egyesült Államok Űrerőjének nyomon követési adatai szerint a négy törmelékdarab közül három ismét a légkörbe került január elején. Az utolsó darab várhatóan az elkövetkező napokban újra megjelenik és kiég. Az előrejelzések szerint a felső szakasz márciusban tér vissza, nagy bizonytalansággal.

Az űrrepülőgép rejtélyei

Az űrrepülőgép harmadik küldetése során 48 napig keringett. Első küldetése mindössze két napig tartott, mielőtt leszállt a Lop Nur légibázison. A második küldetés – nyilvánvalóan az újrafelhasználhatóságot demonstrálva – 276 napig keringett, és 8. május 2023-án landolt.

Az űrhajók közötti szakadék első és a második a 2020-ban, illetve 2022-ben induló küldetések egy év és 11 hónapig tartottak. A harmadik küldetés hét hónapos fordulatot vett.

Kína nem árult el részleteket kísérleti, újrafelhasználható űrhajóprojektjéről. Egyik indításról sem tettek közzé képeket. Az űrrepülőgépet függőlegesen egy Long March 2F rakétával indítják, amelyet Kína Sencsou legénységi küldetésének indítására használnak.

A hordozórakéta hasznos teherbírása valamivel több mint nyolc metrikus tonna alacsony Föld körüli pályán. Ez arra utal, hogy az űrszonda méretében és funkciójában némileg hasonló lehet az amerikai légierő X-37B űrrepülőgépéhez.

Ezt az elképzelést megerősítik a Sina Weibo közösségi oldalon közzétett látszólagos képek a rakományburkolat roncsairól, amelyeket a második indítás után találtak meg. A képek lehetséges támpontokat adnak az űrhajó méreteihez és alakjához.

Az újrafelhasználható űrhajó lehet az a pályaszegmens, amely egy újrafelhasználható szuborbitális első fokozattal kombinálva működik. Egy újrafelhasználható szuborbitális űreszközt először 2021-ben teszteltek. A második küldetést 2022 augusztusában indították el. A szuborbitális jármű függőleges felszállást és vízszintes leszállást használ. 

Az űrszonda fejlesztője, a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) bejelentette terveit egy teljesen újrafelhasználható, kétlépcsős, kétlépcsős pályára (TSTO) űrszállító rendszer kifejlesztésére, még az első indítás előtt. A CASC űrrepülőgép-projektjet országos szintű finanszírozást szerzett a Kínai Természettudományi Alapítványtól 2022-ben.

Eközben az US Space Force X-37B űrrepülőgépe indított hetedik küldetésén december 28. Először repül a Falcon Heavy-n, az űrtevékenység figyelői javasol az űreszközt erősen elliptikus, nagy dőlésszögű pályára küldték, és sokkal magasabbra, mint a korábbi küldetések. A titkos és autonóm X-37B újrafelhasználható jármű 2010-ben kezdte meg repülését.

Időbélyeg:

Még több SpaceNews