Az orosz vezetők nagy reményeket fűznek az idei új atomfegyverekhez – ismét

Az orosz vezetők nagy reményeket fűznek az idei új atomfegyverekhez – ismét

Forrás csomópont: 3092557

Moszkva – Az orosz védelmi minisztérium 2024-et nyilvánította annak az évnek, amikor több nukleáris fegyver is bekerül a moszkvai stratégiai erők leltárába, megmozgatva számos olyan kapufát, amelyeket tavaly kellett elérni.

Alekszej Krivoruchko védelmi miniszter-helyettes január 26-án azt mondta, hogy 160-re a Sarmat stratégiai rakétarendszer, a Tu-2024M ​​bombázók és a Borej-A nukleáris tengeralattjáró, a Knyaz Pozharsky fegyveres erőkhöz való csatlakozása a fő feladat. A célok változatlanok maradtak. 2022 decembere óta, amikor Szergej Sojgu védelmi miniszter a védelmi minisztérium igazgatóságán elhangzott beszédében bejelentette a következő évre vonatkozó atomfegyver-terveket.

A Sarmat rakétarendszer fejlesztése sokáig elmaradt az ütemtervtől, a rakéta egyetlen sikeres repülési tesztjét jegyezték fel. Ennek oka az a tény, hogy a rakéta gyártása és tesztelése a Roscosmos fennhatósága alá tartozik, amely az alacsony jövedelmezőségtől, a felhalmozott adósságoktól és a megnövekedett veszteségektől szenved.

A Roszkozmosz vezérigazgatója, Jurij Boriszov 2023 decemberében a Rosszija 24 tévécsatornának adott interjújában azt mondta, hogy a vállalat 180 milliárd rubel (2 milliárd dollár) exportbevételtől esett el a szankciók erős hatása miatt.

A nyugati technológiákhoz és komponensekhez való hozzáférés bezárása alternatívák keresését tette szükségessé, ami oda vezetett, hogy a Roszkozmosz vállalatoknál többletköltségek merülnek fel, ahogy közelednek a berendezések szállításának esedékességei.

A költségek csökkentésének vágya oda vezetett, hogy 2019-től 2021-ig a Roscosmos 17,000 2023 dolgozót bocsátott el, XNUMX-ban pedig felére csökkentette a székhelyi iroda létszámát.

A forráshiány miatt a Roszkozmosz olyan országokkal együttműködésben igyekszik befektetéseket találni, mint Algéria és Egyiptom, és 2023-ban lépett be először a hitelpiacra, és 50 milliárd rubel értékben kötvénykibocsátást tervez.

Ennek eredményeként az orbitális kilövések csökkentek, és az elmúlt nyolc évben évi 15-26 kilövés szintjén stagnáltak. A nyilvánosan elérhető adatok szerint az orosz szárazföldi interkontinentális ballisztikus rakéták kísérleti kilövése is a 6-10-es 2013-2017-ről 2-5-re csökkent 2018-2023-ban.

A Sarmat gyártásában részt vevő Roscosmos leányvállalatok pénzügyi és termelési problémákkal küzdenek. A rakéta meghajtórendszerét gyártó Proton-PM üzem „korlátozott hozzáféréssel szembesült a nyugati berendezésekhez, szerszámokhoz, importált eredetű nyersanyagokhoz és a hitelek kamatterhének növekedéséhez” – mondta Ivan Krasnov igazgató 2022-ben.

Amint azt a cég vállalati magazinjában közölték, az illetékesek ehelyett orosz, fehérorosz vagy kínai megmunkáló és öntödei berendezéseket vásároltak.

Ezenkívül a Proton-PM több vezető menedzserét tavaly letartóztatták 195 millió rubel sikkasztás vádjával, a tervezett berendezésfejlesztéssel összefüggésben – jelentette a regionális sajtó.

A Sarmat rakéta második fokozatát gyártó Chemical Automatics Design Bureau (CADB) csőd előtti állapotban van. A cégnek krónikus működőtőke-hiánya van.

A háború kezdete után megjelentek a pénzek, de bár az alkalmazottak bére ismét időben megérkezett, más CADB-vállalkozók továbbra is nehezen tudnak fizetést kapni – mondta a Defence Newsnak egy névtelenséget kérő forrás a cégnél, hogy megvitassák a bizalmas információkat. A menedzsmentnek nem sikerült a műhelyek modernizálása sem, ahogy azt 2021 végén ígérték – tette hozzá a forrás.

A forrás szerint az üzemvezetők 247.8 millió rubelért adtak el a nem alapvető eszközöket, például egy gyártelepet és egy étkezdét.

Eközben a Kazan Aviation Plant (KAP), amely Kazanyban (Tartastan régióban) található, a meglévő Tu-160 bombázók Tu-160M ​​szabvány szerinti modernizálásával foglalkozik, miközben új repülőgépeket is gyárt. A kormány korábban közölte, hogy a cég négy modernizált Tu-160M-et készített elő, amelyek közül az egyiket 2022-ben a Honvédelmi Minisztériumhoz adták át. 2023-ban a Honvédelmi Minisztérium a Tupolev Company-val közösen folytatta a tesztelését, míg a többi repülőgépet a gyári tesztelés folytatása.

Tupolev 10 új bombázó leszállítására kötött 2027-ig. Az első Tu-160M, egy szovjet korszak korszerűsített repülőgépe 2022 januárjában és decemberében hajtotta végre első repülését. A második csak egy éve kezdte meg a gyári teszteket, így valószínűtlen, hogy 2023-ban négy korszerűsített bombázót szállíthattak volna le.

„A KAP évente 1-1.5 repülőgépet gyártott, vagyis nem tudja teljesíteni a védelmi minisztérium terveit” – mondta Pavel Luzin, a Center for European Policy Analysis nevű amerikai agytröszt főmunkatársa.

A cég állítólag lemaradt a gyártóüzemek korszerűsítésével, amelynek 2020-ra kellett volna elkészülnie. Emellett a nyugati szankciók harapása is van.

„A szankciók miatt problémát jelent a hozzáférés a legújabb gépekhez és szerszámokhoz, jó minőségű kompozit anyagokhoz, nagy szilárdságú acélhoz, elektronikai alkatrészekhez és egyéb anyagokhoz” – mondta a Moszkvai Repülési Intézet névtelensége elhallgatni kívánó professzora. . „Oroszországban és Ázsiában van csere, de a minőség sok kívánnivalót hagy maga után. Sok időt fordítanak a fejlesztésekre, és nem minden található meg a szükséges mennyiségben.”

A KAP ráadásul évek óta munkaerőhiánnyal küzd. Egy évvel az Ukrajna elleni háború előtt a Tatár régió ipari és kereskedelmi minisztere, Albert Karimov azt mondta, hogy a térség ipari vállalkozásainak 70%-ának, 26,000 ezer embernek van szüksége munkaerőre. A legnagyobb hiányt szenvedő cégek közül Karimov a KAP üzemet nevezte meg.

A folyamatos késések miatt az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium korábban 5.8 milliárd rubelre perelte be Tupolevet a Tu-160M ​​szerződés értelmében kötbérként.

A TASS jelentése szerint az orosz állami hírügynökség, a Borej-A osztályú Knyaz Pozharsky tengeralattjárót 2023-ban kellett vízre bocsátani, és további két tengeralattjárót kellett letenni. Bár a szakértők nem tekintik a termelési hiányokat a program szűk keresztmetszetének, a késés negatívan befolyásolhatja a tesztprogramot, mivel a haditengerészet tengeralattjárójának leszállítási határideje 2024 decembere.

„A 11 és 12 Borei-A osztályú tengeralattjáró lerakásának terveit nem törölték. Emellett az orosz hatóságok számára a 2030-as években fel kell tölteni valamivel az üzemet, különben a jelenlegi politikai gazdasági helyzetben nem túl életképes” – mondja a CEPA Luzin.

Maxim Starchak a Defense News oroszországi tudósítója. Korábban az orosz védelmi minisztérium szerkesztőjeként és a moszkvai NATO Információs Iroda szakértőjeként dolgozott. Orosz nukleáris és védelmi kérdésekkel foglalkozott az Atlantic Councilnak, az Európai Politikai Elemző Központnak, a Royal United Services Institute-nak és még sok másnak.

Időbélyeg:

Még több Defense News Global