Az Ariane 5 visszavonulása "akut kilövési válsággal" néz szembe Európával

Az Ariane 5 visszavonulása "akut kilövési válsággal" néz szembe Európával

Időbélyeg: 11. július 2023. 1:59
Forrás csomópont: 2760789
Az utolsó Ariane 5 5. július 2023-én robog el a Guyana Űrközponttól. Fotó: ESA – S. Corvaja.

Európának hónapokig kell néznie anélkül, hogy a nagy műholdak számára saját független hozzáférést biztosítana a világűrhöz, miután 5 éves működése során 117., egyben utolsó küldetését fejezte be a héten, nehézemelő Ariane 27 rakétáját.

Az Ariane 6, a sokat beharangozott utód még mindig a végső fejlesztés és tesztelés alatt áll. Késésben van a menetrenddel, és nem valószínű, hogy ez év végéig repül, egyes iparági szakértők szerint azonban csak 2024 végén hajthatja végre első repülését.

Európa helyzetét nehezíti, hogy kisebb járműve, a Vega-C a tavaly decemberi repülés közbeni meghibásodást követően üzemen kívül maradt, és az orosz Szojuz rakéták már nem állnak rendelkezésre európai indításhoz. A Vega régebbi verziója a tervek szerint szeptemberben repül.

Az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója, Josef Aschbacher a közelmúltban kijelentette, hogy a kontinens „akut kilövőválság” kellős közepén találja magát a „hazai rakéták elérhetetlensége” miatt.

Azt mondta: "Az Ariane 5 teljesítménye és pontossága meglehetősen egyedi volt, és figyelemre méltó járműként fog emlékezni rá, de meg vagyok győződve arról, hogy az Ariane 6 ugyanolyan teljesítményű és pontos lesz, ha már az indítóálláson lesz."

Az Ariane 6-ot azért helyezték üzembe, mert az Ariane 5 előállítási költsége fenntarthatatlanná vált, nagyrészt az Egyesült Államok versenyével szemben. A tervek szerint legalább 40 százalékkal olcsóbb lesz, mint az Ariane 5, bár továbbra is „elhasználható” lesz.

Az Ariane 6 a szükséges teljesítménytől függően két változatban lesz elérhető – az Ariane 62 két felcsatolható boosterrel, az Ariane 64 pedig négygel.

Az Ariane 62 megközelítőleg 4500 kg-os hasznos terheket képes geostacionárius transzfer pályára (GEO) vagy 10,300 64 kg alacsony földi pályára (LEO), míg az Ariane 11,500 megközelítőleg 20,600 XNUMX kg GEO-ra és XNUMX XNUMX kg LEO-ra képes rakományt indítani. A kis műholdak számára is kínál majd telekocsizási lehetőséget.

A több mint 60 méter (197 láb) magas Ariane 6 tömege majdnem 900 tonna lesz, ha teljes rakományával indítják, ami nagyjából megegyezik másfél Airbus A380-as utasszállító repülőgéppel.

Fejlesztése érdekében az ESA több száz vállalatból álló ipari hálózattal dolgozik 13 európai országban, az ArianeGroup fővállalkozó vezetésével. A francia űrkutatási hivatal, a CNES az Ariane 6 kilövési létesítményeit készíti elő a francia Guyanában található Kourou európai űrkikötőjében.

Az Ariane 6 alsó fokozata, szilárd rakétaerősítőkkel, a repülés első fázisában hajtja majd meg a rakétát, és vákuumban 135 tonnás tolóerőt ad le. Az alapfokozatot a folyékony üzemanyagú Vulcain 2.1 – az Ariane 5 Vulcain 2-jéből származó továbbfejlesztett motor – és két vagy négy P120C booster hajtja, hogy további tolóerőt biztosítson felszálláskor.

A felső fokozatot egy újragyújtható Vinci motor hajtja, amely kriogén folyékony oxigénnel és hidrogénnel működik. A felső fokozat, amely lehetővé teszi, hogy az Ariane 6 egyetlen küldetés során egy adott pályát elérjen, jellemzően egyszer, kétszer vagy többször ég le, hogy elérje a szükséges pályát. A hasznos teher leválasztása után egy végső égés következik be a felső fokozat kikerülésére, az űrszemét mérséklésére.

Az Ariane 6 tetején található ogya alakú burkolat két méretben lesz elérhető: 20 méteres (A64/A62) és 14 méteres (A62). Mindkettő 5.4 méter (17.7 láb) átmérőjű, és szénszálas-polimer kompozitból készült. A burkolat megvédi a műholdakat a termikus, akusztikus és aerodinamikai terheléstől a pályára való emelkedés során.

Júniusban egy Ariane 6 tesztjármű áll a Guyanai Űrközpont kilövőállásán. Kép: ESA – M. Pedoussaut.

Az Ariane 6-ot Francia Guyanából indítják az Ariane 4 kilövőállásától 2.5 km-re (5 mérföldre) nyugatra található, dedikált kilövőhelyről. A fő szerkezetek a Launch Vehicle Assembly épületből állnak, amelyet a vízszintes integrációra és a kilövési zónába való kigurulás előtti előkészítésre használnak – a mobil portál és kilövőállás.

A mobil portál – egy 90 méter magas (295 láb) mozgatható fémszerkezet, amely teljes felszereltséggel 8200 tonnát nyom – a síneken gördül. Platformokkal van felszerelve, amelyek hozzáférést biztosítanak a hordozórakétához az indítóállásba való integráláshoz. Tárolja és védi az Ariane 6-ot, amíg az indulás előtt be nem húzza.

Az Ariane 6 fejlesztése a globális kilövési piac változó helyzetére adott válaszként kezdődött, és az ESA Tanácsa 2014 decemberében, miniszteri szintű ülésén jóváhagyta az utat, aminek a fő motivációja Európa vezető szerepének megőrzése volt a kereskedelmi indítási szolgáltatások piacán. miközben megfelel az európai függetlenség igényeinek a térhez való hozzáférés és a térhasználat terén.

Az ESA szerepe az Ariane 6 fejlesztésében az volt, hogy felügyelje a beszerzési folyamatot, valamint az általános indítórendszer architektúrájáért. Az ipar felelős a kereskedelmi piaci követelmények azonosításáért, tekintettel az indítórendszer kereskedelmi felhasználására vonatkozó jövőbeli felelősségére.

Az ügynökség űrközlekedési igazgatója, Toni Tolker-Nielsen a Spaceflight Now-nak elmondta: „Az Ariane 6 rugalmasabb, költséghatékonyabb lesz, és több küldetést fog teljesíteni, mint az Ariane 5. Számos fontos mérföldkövet kell teljesíteni, mielőtt megerősíthető lenne az indulási dátum. de ez már kereskedelmi siker, az első három gyártási év már elkelt.”

Az indítási rendszer minősítési tesztjei mindhárom fő rendszerre, az indítószerkezetre, az indítórendszerre és az indítóbázisra vonatkozóan idén nyáron kezdődtek, és a tervek szerint júliusban a németországi DLR Lampoldshausenben kerül sor egy felső fokozatú kiegészítő melegtüzelési tesztre.

Ez a teszt a P5.2 próbapadon egy névleges repülési profilt szimulál, mint amilyet a bevezető repülésre terveztek, hogy megerősítse a felső szakasz várható viselkedését. A nyár végén további tesztet terveznek a színpadi viselkedés vizsgálatára leromlott esetekben.

Novemberben az alsó és a felső szakaszt a tervek szerint tengeri úton szállítják Franciaországból és Németországból Francia Guyanába a teljes hordozórakéta-összeszerelési teszt és a nedves ruhapróba előkészítéseként.

Időbélyeg:

Még több Űrrepülés most