A csapat célja az "Earth 2.0" megtalálása

A csapat célja az "Earth 2.0" megtalálása

Forrás csomópont: 1922862
27. január 2023. (Nanowerk News) Vannak más Földhöz hasonló bolygók? Létezik földönkívüli élet? A Napon kívüli csillagok körül keringő bolygók keresésében a „Föld 2.0” a Szent Grál. A Föld 2.0 eléggé hasonlít a Földhöz ahhoz, hogy lehetővé tegye az általunk ismert élet létezését. Ez lenne a megfelelő hőmérséklet a folyékony víz számára, és egy csillag körül keringne állandó fényellátással. Ideális esetben elég közel lenne ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, hogy odamegyünk, vagy legalább egy szondát küldünk a felfedezésére. A Rensselaer Polytechnic Institute kutatói csapatot vezetnek egy olyan ötlet kidolgozásában, amely a NASA új támogatásának köszönhetően közeli, lakható, Földhöz hasonló bolygók megtalálását teszi lehetővé – vagy annak bizonyítását, hogy nem valószínű, hogy léteznek. Heidi Jo Newberg, a Rensselaer fizika, alkalmazott fizika és csillagászat professzora a NASA Innovative Advanced Concepts (NIAC) programjának munkatársa lett. Mint ilyen, csatlakozik az innovatív tudósok tekintélyes csoportjához, akiknek víziós ötletei között szerepelnek új típusú űrhajtási rendszerek, a természet mintájára kialakított robotok, például pókbotok, és olyan technológia, amely megkönnyíti az ember számára az űrben való életet. Newberg és doktorandusza, Leaf Swordy együttműködik Thomas D. Ditto-val, a „Dittoscope” feltalálójával. Shawn Domagal-Goldman és Richard K. Barry, a NASA Goddard Space Flight Center csillagászai; L. Drake Deming, a Marylandi Egyetem csillagásza, College Park; és Frank Ravizza, a Lawrence Livermore National Laboratory optikai mérnöke. Az ösztöndíj támogatásával a csapat eldönti, hogy megvalósítható-e a Diffractive Interfero Coronagraph Exoplanet Resolver (DICER) ötlete. Hagyományos teleszkópokat használva egy 20 méteres infravörös távcsőre lenne szükség az űrben, hogy egy Földhöz hasonló bolygót lássunk egy csillag körül, mint a Nap. Ez háromszorosa a legmodernebb James Webb Űrteleszkóp átmérőjének, és a jelenlegi technológia által elérhetetlennek számít. A DICER segítségével a halvány bolygó fényét két 10 méteres diffrakciós rács gyűjti össze, amelyeket könnyebb rakétába csomagolni, hogy kilőhessen az űrbe. A DICER renderelése A DICER renderelése. (Kép: Rensselaer Polytechnic Institute) „A teleszkópok alapvető felépítése nem változott négy évszázad alatt tükrökkel és lencsékkel” – mondta Ditto. „A DICER egy diffrakciós rácsos elsődleges objektívet használ, és ez mindent megváltoztat.” A DICER-t úgy tervezték, hogy megtalálja az összes lakható zónabolygót 10 parszeknál vagy 192 billió mérföldnél közelebb. A „lakható zónában” a hőmérséklet megfelelő a folyékony víz számára. A tudósok a bolygót körülvevő levegőt vizsgálják, hogy megállapítsák, megfelelőek-e a körülmények az élethez, vagy már elkezdődött a fejlődés. A DICER még azt is képes lehet kimutatni, hogy az újonnan felfedezett exobolygókban van-e légköri ózon, egy úgynevezett biomarker, amely az általunk ismert élet létezésére utalhat. „Senki sem tudja igazán” – mondja Newberg. „Találhatunk nullát vagy 100 lakható exobolygót. De akár egyetlen oxigénben gazdag, földi exobolygó felfedezése a saját Napunk szomszédságában minden idők legnyilvánvalóbb csillagászati ​​eredményei közé tartozik! A DICER technológia is méretezhető, így a jövőben megvan a lehetőség a halványabb vagy távolabbi exobolygók megtalálására. "Az egyik fontos dolog a DICER tervezésében, hogy képes észlelni azokat a bolygókat, amelyek bármilyen irányban keringenek más csillagok körül" - mondja Deming. "Eddig a legtöbb exobolygót azért találták meg, mert elhaladnak a gazdacsillag előtt, és blokkolják annak fényének egy részét, de a DICER találhat olyan exobolygókat, amelyek bármilyen tájolásban keringenek." „Jelenleg, amennyire meg tudjuk állapítani, egyedül vagyunk az univerzumban” – mondja Barry. „Egyelőre nincs tudományosan meggyőző bizonyítékunk a bolygón kívüli életre. Ez a közeljövőben megváltozik az olyan új technológiák kifejlesztésével, mint a DICER.”

Időbélyeg:

Még több Nanowerk