Hacsak Kína nem éri el céljait jelentősebb katonai csata nélkül, nagyon valószínűtlen, hogy Peking korlátozott műveletet indít Arunachal Pradeshben és Ladakhban.
készítette: Manoj K Channan alezredes (nyugodt)
Az India és Kína közötti jelenlegi ellentét a tényleges ellenőrzés (LAC) mentén mindkét ország és a nemzetközi közösség aggodalomra ad okot. A feszültség évtizedek óta dúl, mindkét ország szuverenitást követelt egyes határterületeken. A Galwan-völgyben a közelmúltban, 2020 júniusában lezajlott összecsapások mindkét oldalon emberéleteket követeltek, tovább rontva a helyzetet.
Az indokínai kapcsolatok jövője szempontjából döntő fontosságú a történelmi poggyász és a jelenlegi geopolitikai forgatókönyv figyelembe vétele. Kína és India nagy múltra tekint vissza a kulturális és gazdasági cserekapcsolatokban az ókorig visszanyúlóan. A kapcsolat azonban a modern korban tele volt feszültségekkel, különösen a területi viták miatt. Az India és Kína közötti határvita az 1950-es évekre nyúlik vissza, mindkét ország szuverenitást követelt az Aksai Chin régió és Ladakh egyes részei felett. Ennek eredményeként a két ország 1962-ben háborúba kezdett, és Kína győzött, és nagy területeket foglalt el a régióban. Azóta mindkét ország megpróbálta rendezni a határvitát, de a végső megoldásra még várni kell.
Az elmúlt években Kína határozott külpolitikája és növekvő globális befolyása tovább bonyolította a kapcsolatokat. India például gyanakodva tekintett a kínai One Belt, One Road kezdeményezésre, amely infrastrukturális projektek hatalmas hálózatát kívánja létrehozni világszerte, beleértve India szomszédságát is. India aggodalmát fejezte ki Kína növekvő katonai jelenléte miatt az Indiai-óceán térségében, valamint Pakisztánnak, India fő riválisának nyújtott támogatása miatt.
A közelmúltban kialakult határellenállás tovább rontotta a két ország viszonyát. Kína agresszív lépéseit a LAC mentén a status quo megváltoztatására irányuló szándékos kísérletként értelmezték, amire India erődemonstrációjával válaszol. Az ellentét mindkét oldalon keményedő álláspontokhoz vezetett, egyik ország sem hajlandó meghátrálni.
Ebben az összefüggésben a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) legutóbbi védelmi miniszteri találkozója kap jelentőséget. Vej Fenghe kínai védelmi miniszter a találkozón elmondott beszédében megismételte Kína álláspontját a határvitával kapcsolatban, és azt kérte, hogy a kérdés kerüljön a közös érdekek köréből. Ez összhangban van Kína régóta fennálló álláspontjával, miszerint a határvitát kétoldalú kérdésként kezeli, amelyet párbeszéd útján kell megoldani. Tekintettel azonban arra, hogy Kína nem hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni, India a nemzetközi közösség proaktívabb szerepvállalására törekedett a vita megoldásában.
Az indokínai kapcsolatok jövője tehát több tényezőtől is függ.
Először is, mindkét ország hajlandósága érdemi párbeszédre a határvita megoldása érdekében. India a status quo ante helyreállítását szorgalmazza a LAC mentén, míg Kína ragaszkodott a LAC saját változatához. A kompromisszum mindkét országnak engedményeket kell tennie, amit könnyebb mondani, mint megtenni, tekintve, hogy mindkét fél álláspontja keményedik.
Másodszor, foglalkozni kell a nemzetközi közösség szerepével az indokínai vita megoldásában. Az SCO, amelynek India és Kína is tagja, építő szerepet játszhat a két ország közötti párbeszéd elősegítésében. Tekintettel azonban Kína domináns helyzetére a szervezeten belül, még meg kell vizsgálni, hogy hajlandó-e részt venni egy ilyen szerepben. Sőt, India más regionális és globális hatalmakkal – köztük az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával – való kapcsolatát Kína is gyanakvóan értékelte, és úgy látja, hogy ezek az országok megpróbálják bekeríteni.
Harmadszor, az indokínai kapcsolatok jövője a nagyobb geopolitikai forgatókönyvtől függ. Kína növekvő dominanciája a globális színtéren és határozott külpolitikája sok országban, köztük Indiában is aggodalomra ad okot. India más regionális és globális hatalmakkal való kapcsolatának elmélyítésével igyekezett egyensúlyt teremteni Kínával fennálló kapcsolatában. Kína gazdasági és katonai ereje azonban nem lehetséges.
Tajvan – Arunachal Pradesh A korlátozott offenzíva lehetősége
Nehéz biztosan megjósolni, mi lesz Kína következő lépése a Tajvani-szorossal vagy az indiai vitatott határral kapcsolatban Arunachal Pradeshben. Néhány tényező azonban rávilágíthat Kína állítólagos intézkedéseire ezekben a régiókban.
Először is, ami Tajvant illeti, Kína régóta renegát tartománynak tekinti a szigetet, amelyet újra egyesíteni kell a szárazfölddel. Ezért Kína az elmúlt években fokozta a Tajvanra nehezedő katonai és gazdasági nyomást, szándéka szerint ellenőrzése alá vonni. Kína nem zárta ki az erő alkalmazását sem, hogy elérje újraegyesítési célját. A Tajvan elleni katonai fellépés azonban súlyos következményekkel járna a regionális stabilitásra nézve, és más nagyhatalmakat, például az Egyesült Államokat és Japánt vonzhat magához. Ez komoly katonai konfrontációhoz vezethet a térségben, amelyet Kína el akarna kerülni. Ezért, miközben Kína továbbra is fokozhatja katonai nyomását Tajvanra, nem valószínű, hogy teljes körű inváziót indítana, hacsak nem győződik meg arról, hogy jelentős katonai konfliktus nélkül is képes elérni célját.
Másodszor, az indiai vitatott határt illetően Arunachal Pradeshben Kína az elmúlt években egyre határozottabb. Kína India ellenőrzése alatt álló területeket követelt a régióban, és infrastruktúrát épített ki a határ mentén, hogy megerősítse jelenlétét. Ráadásul a két ország között a közelmúltban kialakult ellentét a LAC mentén tovább fokozta a regionális feszültségeket. Azonban Kína bármilyen korlátozott offenzívája Arunachal Pradesh-ben a helyzet súlyos eszkalációját jelentené, és valószínűleg erős választ vonna Indiából. Ez jelentős katonai konfliktushoz is vezethet a két ország között, ami egyik országnak sem lenne érdeke.
Ezért, bár Kína továbbra is érvényesítheti követeléseit Tajvanon és Arunachal Pradesben, nem valószínű, hogy teljes körű katonai inváziót vagy korlátozott offenzívát indítana, hacsak nincs meggyőződve arról, hogy jelentős katonai konfrontáció nélkül is képes elérni céljait. Kína valószínűleg mérlegelni fogja bármely katonai akció kockázatait és előnyeit, figyelembe véve más regionális nagyhatalmak és a globális közösség várható reakcióit. Végső soron Kína Tajvannal és Indiával fenntartott kapcsolatainak jövője számos tényezőtől függ, ideértve mindkét fél hajlandóságát a párbeszédre és a viták megoldására irányuló tárgyalásokra.
Az indiai haditengerészet megfojtása a tenger feletti kommunikációs vonalakon (SLOCS)
India jelentős haditengerészettel rendelkezik, amely képes az Indiai-óceánon és azon túl is működni. Az indiai haditengerészet számos eszközzel rendelkezik, beleértve a repülőgép-hordozókat, tengeralattjárókat, felszíni hajókat és tengeri járőrrepülőgépeket, amelyek hatalmat és befolyást képesek kivetni a régióban. Fontos azonban megjegyezni, hogy az indiai haditengerészet nem tudja megkérdőjelezni Kína haditengerészeti dominanciáját a térségben. A kínai haditengerészet nagyobb és technológiailag fejlettebb, és jelentős összegeket fektet be tengeri képességeinek bővítésébe.
Ennek ellenére India elhelyezkedése az Indiai-óceán torkolatánál stratégiai előnyt jelent a kínai gazdaság számára kritikus tengeri kommunikációs vonalak (SLOC) ellenőrzésében. Kína nagymértékben támaszkodik a tengeri kereskedelemre a gazdasági növekedés érdekében, és olajimportjának nagy része az Indiai-óceánon halad át. India felhasználhatja haditengerészeti eszközeit, hogy megtiltsa a kínai hajózást, és elzárja hozzáférését a kritikus erőforrásokhoz. Egy ilyen blokád azonban jelentős hatással lenne a regionális stabilitásra, és komoly katonai konfliktushoz vezethet a két ország között.
Ezenkívül India azon képessége, hogy végrehajtson egy ilyen blokádot, számos tényezőtől függ, többek között attól, hogy képes-e koordinálni a régió más országaival, különösen az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával, amelyek a Quad csoport részét képezik. Ezen országok összehangolt erőfeszítése Kína tengeri jelenlétének megkérdőjelezésére a régióban növelheti India befolyását az SLOC-ok ellenőrzésében.
Az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság között nemrégiben létrejött AUKUS (Ausztrália, Egyesült Királyság és Egyesült Államok) partnerség szintén potenciálisan javíthatja India haditengerészeti képességeit azáltal, hogy hozzáférést biztosít a fejlett technológiákhoz és katonai hardverekhez.
Mindazonáltal elengedhetetlen megjegyezni, hogy az AUKUS elsősorban Kína katonai modernizációs törekvéseinek a térségben történő ellensúlyozására összpontosít. Nem valószínű, hogy támogatja India azon erőfeszítéseit, hogy közvetlenül irányítsák az SLOC-okat.
Bár India erős haditengerészettel és stratégiai fekvéssel rendelkezik, jelenleg képesnek kell lennie arra, hogy szembeszálljon Kína haditengerészeti dominanciájával a térségben. Mindazonáltal India azon képessége, hogy irányítsa az SLOC-okat, és potenciálisan elzárja Kína hozzáférését a kritikus erőforrásokhoz, számos tényezőtől függ, beleértve a más országokkal való koordináció képességét és az ilyen blokád lehetséges kockázatait.
SWOT-elemzés: PLA és az indiai védelmi erők
A PLA erősségei
• Nagy és jól képzett állandó hadsereg több mint 2 millió fős személyzettel
• Fejlett katonai technológia, beleértve a lopakodó vadászgépeket, a hajóelhárító rakétákat és a kiberképességeket
• Erős hangsúly a közös műveletekre és a katonai különböző ágak közötti koordinációra
• Jelentős beruházás a katonai modernizációba és technológiai fejlesztésbe
A PLA gyengeségei
• Korlátozott harci tapasztalat az elmúlt években, mivel Kína az 1970-es évek óta nem vett részt jelentős katonai konfliktusban
• Függőség külső beszállítóktól a kulcsfontosságú katonai technológiák esetében, beleértve a repülőgép-hajtóműveket és a mikrochipeket
• Aggodalmak a korrupcióval és a védelmi beszerzések és a döntéshozatal átláthatóságának hiányával kapcsolatban
• A logisztikai és diplomáciai korlátok miatt nehézségekbe ütközik a hatalom Kína közvetlen szomszédságán túlra való kivetítése
A PLA lehetőségei
• Növekvő regionális és globális befolyás, amelyet Kína gazdasági növekedése és katonai modernizációja vezérel
• Növekvő partnerségek a délkelet-ázsiai, afrikai és közel-keleti országokkal, amelyek hozzáférést biztosíthatnak a stratégiai erőforrásokhoz és piacokhoz
• Az Oroszországgal és más nagyhatalmakkal való fokozott együttműködés lehetősége az Egyesült Államok dominanciája elleni küzdelemben a régióban
• A gyorsan bővülő űr- és kiberképességek új utakat kínálhatnak a stratégiai előnyök megszerzésére.
A PLA fenyegetései
• Növekvő aggodalmak Kína katonai magabiztossága és területi követelései miatt, ami fokozódó feszültségekhez és konfliktusokhoz vezethet a szomszédos országokkal
• Az Egyesült Államokkal és a térség más nagyhatalmaival folytatott verseny fokozódása jelentős katonai konfrontációhoz vezethet
• A katonai döntéshozatalban a Kínai Kommunista Párttól való függés, ami korlátozhatja a hadsereg rugalmasságát és hatékonyságát
• Kihívások a katonai modernizáció és a gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás egyensúlyának megteremtésében, ami belső feszültségekhez és nyugtalanságokhoz vezethet
Az indiai védelmi erők erősségei
• Professzionális és jól képzett katonai személyzet nagy múltú harci tapasztalattal
• Változatos és fejlett katonai képességek, beleértve a nukleáris fegyvereket, ballisztikus rakétákat és fejlett vadászgépeket
• Erős hangsúly a közös műveletekre és a katonai különböző ágak közötti koordinációra
• Stratégiai elhelyezkedés a Közel-Kelet, Dél-Ázsia és Délkelet-Ázsia találkozásánál
Az indiai védelmi erők gyengeségei
• A kulcsfontosságú katonai technológiák és felszerelések külső beszállítóitól való függése, beleértve a vadászgépeket és rakétavédelmi rendszereket
• Korlátozott erőforrások és kihívások a gyorsan növekvő gazdaság és népesség igényeinek kielégítésében
• A szomszédos országokkal, köztük Pakisztánnal és Kínával fennálló feszültségek és konfliktusok korlátozhatják a hadsereg műveleti rugalmasságát.
• Kihívások a katonai modernizáció és a társadalmi fejlődés és a hazai igények közötti egyensúly megteremtésében
Lehetőségek az indiai védelmi erők számára
• A közel-keleti, afrikai és délkelet-ázsiai országokkal való növekvő partnerség új utakat kínál a stratégiai együttműködéshez, valamint az erőforrásokhoz és piacokhoz való hozzáféréshez.
• A védelmi innovációra és a technológiai fejlesztésre való fokozott figyelem, beleértve a kiber- és űrképességeket
• A nagyhatalmakkal, például az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával való fokozott együttműködés lehetősége Kína térségbeli befolyásának leküzdésére
• Stratégiai elhelyezkedés jelentős energia- és kereskedelmi utak kereszteződésében, amely új lehetőségeket kínálhat a gazdasági növekedés és a stratégiai befolyás számára
Veszélyek az indiai védelmi erők számára
• A Kínával és más regionális nagyhatalmakkal való fokozódó verseny jelentős katonai konfrontációhoz vezethet.
• Nem állami szereplők és terrorista szervezetek fenyegetései, különösen az afganisztáni és a tágabb értelemben vett közel-keleti konfliktussal összefüggésben
• Növekvő aggodalmak a nukleáris fegyverek elterjedésével és a regionális stabilitással kapcsolatban, különösen a Pakisztánnal és más nukleáris fegyverekkel rendelkező államokkal fennálló feszültségek összefüggésében
• A szomszédos országokkal fennálló feszültségek és konfliktusok, különös tekintettel a területi vitákra és a határokon átnyúló terrorizmusra
Az indiai politikai vezetés nyilatkozatai
Lehetséges, hogy a kínai vezetés megpróbálja kihasználni Dr. S. Jaishankar indiai külügyminiszter kijelentéseit az egyenlőtlen gazdasági fejlődés kihívásairól, különösen az indiai-kínai kapcsolatok kontextusában. Fontos azonban megjegyezni, hogy Dr. Jaishankar megjegyzései egy szélesebb körű beszélgetés részét képezik, amely arról szól, hogy Indiának foglalkoznia kell gazdasági kihívásaival, és rugalmasabb és fenntarthatóbb gazdaságot kell felépítenie. Ezért, bár a kínai vezetés megpróbálhatja kihasználni India pozíciójában észlelt gyengeségeket vagy sebezhetőségeket, végső soron az indiai kormányon múlik, hogy meghatározza prioritásait és a gazdasági fejlődéshez való hozzáállását.
Ezenkívül lényeges megjegyezni, hogy az India-Kína kapcsolat összetett és sokrétű, és nem redukálható egyetlen kérdésre vagy tényezőre. Míg a gazdasági fejlődés alapvető fontosságú, sok más tényező közé tartoznak a stratégiai és geopolitikai érdekek, a történelmi és kulturális tényezők, valamint a belpolitikai megfontolások.
Végső soron az India-Kína kapcsolat kezelésének kulcsa a stratégiai egyértelműség, a diplomáciai elkötelezettség és a hatékony kommunikáció kombinációja lesz. Ezen túlmenően mindkét félnek reálisnak és pragmatikusnak kell lennie a megközelítésben, és olyan kölcsönösen előnyös eredmény elérésére kell törekednie, amely mindkét ország aggályait és prioritásait kezeli. Bár létezhetnek kihívások és akadályok, a kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuló stabil és eredményes kapcsolat kialakítása lehetséges.
Következtetés
Az indokínai kapcsolatok jövője számos tényezőtől függ, például mindkét ország hajlandóságától az érdemi párbeszédre, a nemzetközi közösség szerepétől és a nagyobb geopolitikai forgatókönyvtől. A kompromisszum mindkét országnak engedményeket kell tennie, amit könnyebb mondani, mint megtenni, tekintve, hogy mindkét fél álláspontja keményedik. Sőt, Kína gyanakvással fogadta India más regionális és globális hatalmakkal, köztük az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával való kapcsolatát, és úgy látja, hogy ezek az országok megpróbálják bekeríteni. Összefoglalva, a legutóbbi SCO védelmi miniszteri találkozó rávilágít az indokínai határvita megoldása során fennálló feszültségekre és bonyolultságokra, valamint arra, hogy a további eszkaláció elkerülése érdekében tartós diplomáciai erőfeszítésekre van szükség.

@media only screen and (min-width: 480px){.stickyads_Mobile_Only{display:none}}@media only screen and (max-width: 480px){.stickyads_Mobile_Only{position:fixed;left:0;bottom:0;width :100%;text-align:center;z-index:999999;display:flex;justify-content:center;background-color:rgba(0,0,0,0.1)}}.stickyads_Mobile_Only .btn_Mobile_Only{position:absolute ;top:10px;bal:10px;transform:translate (-50%, -50%);-ms-transform:translate (-50%, -50%);háttérszín:#555;szín:fehér;betűtípus -size:16px;border:none;cursor:pointer;border-radius:25px;text-align:center}.stickyads_Mobile_Only .btn_Mobile_Only:hover{background-color:red}.stickyads{display:none}