Mi az a szénmegkötés?

Mi az a szénmegkötés?

Időbélyeg: 2. február 2023. 9:48
Forrás csomópont: 1935380

A klímaváltozás elleni küzdelemben a szén-dioxid-megkötés kulcsfogalom. Ez a cikk elmagyarázza, mit jelent pontosan ez a kifejezés, és melyek a szénmegkötés különböző típusai.

A szén-dioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés közötti kapcsolat az régóta fennálló, és tudjuk, hogy a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése és a globális hőmérséklet-emelkedés 1.5 ºC alatti tartása érdekében csökkentenünk kell kibocsátásunkat. Ez elsősorban folyamataink megváltoztatását, zöldáramra való átállást és energiafelhasználásunk csökkentését jelenti. De szerencsénk van, hogy segítséget kapunk egy olyan jelenségtől is, amely már évezredek óta zajlik ezen a bolygón: a szén-dioxid-megkötéstől.

A szénmegkötés meghatározása

A Encyclopedia Britannica a szénmegkötést a következőképpen határozza meg:a szén hosszú távú tárolása a növényekben, a talajban, a geológiai képződményekben és az óceánban”. A szénmegkötés természetes jelenség: a növényeknek például szén-dioxidra van szükségük az élethez. Felszívják a levegőből, hogy növekedjenek.

Az emberek jó és rossz irányban is befolyásolhatják ezt a jelenséget. A globális erdőirtás és az intenzív gazdálkodás csökkentette a szén-dioxid-felvételt a növényekből és a talajból. De az emberek új stratégiákat és technológiákat is képesek kitalálni több szén-dioxid megkötésére, ami hozzájárul ahhoz, hogy világunk nettó nulla kibocsátású legyen.

A szénmegkötés típusai

Mint fentebb említettük, a szén-dioxid-lekötés természetes úton és emberi tevékenység eredményeként is megtörténik. De több kategóriába is bontható, attól függően, hogy hol és hogyan szívódik fel a CO2.

Bioszekvesztrálás 

Amikor a szén-dioxidot a természetes ökoszisztémák elnyelik, a folyamatot bioszekvesztrálásnak nevezik. Megtörténhet természetes úton és egy kis ember segítő kézzel is.

Természetes megkötés

A szén folyamatosan felszívódik a természetben. A tőzeglápok, erdők és vizes élőhelyek jól ismertek abszorpciós képességükről. Világszerte több mint 3 millió négyzetkilométernyi terület található természetes tőzeglápokés 0.37 gigatonna CO-t kötnek meg2 Egy év. Talajjuk több mint 600 gigatonna szenet tartalmaz (a talaj összes széntartalmának akár 44%-át): ez több széntárolót jelent, mint bármely más növényzet.

Ezzel szemben a legtermékenyebb erdők hektáronként akár 11 tonna CO2-t is megköthetnek évente. Globálisan az erdők raktároznak körülbelül 400 gigatonna szén, a trópusi erdők többet kötnek le, mint a hideg éghajlatúak. 

széngazdálkodás

A széngazdálkodás, a regeneratív mezőgazdaság vagy akár az agroerdészet mind olyan kifejezések, amelyek olyan mezőgazdasági gyakorlatok megvalósítására utalnak, amelyek növelik a szén-dioxid-megkötés lehetőségét az élelmiszer-termelésen belül. 

Ezek a gyakorlatok magukban foglalják a talajművelés nélküli ültetést és a vetésforgót, a takarónövényeket és az állattartást a jobb talajegészségügy érdekében. A hagyományos gazdálkodáshoz képest drasztikus változtatásokat igényelnek, ami kimeríti a talajt és elsivatagosodásához vezet.

A regeneratív mezőgazdaságot egyre inkább az éghajlati megoldás fontos részének tekintik, és a kormányok világszerte fejlődnek. széngazdálkodási szabályozás.

Szén leválasztás és tárolás

A szén-dioxid tárolására szolgáló természetes folyamatokon kívül lehetőség van egy forrásból (jellemzően ipari termelésből) származó CO2-kibocsátás megkötésére és „kézi” tárolására is számos helyen. Ez általában magában foglalja az úgynevezett szén-dioxid-leválasztó és -tároló (CCS) eszközt.

Geológiai szekvesztrálás

A Föld tele van föld alatti lyukakkal, amelyeket természetes geológiai folyamatok, bányászat vagy olaj- és gázkitermelés hoznak létre. A tudósok most ezeket a lyukakat használják a szén tárolására, miután befogták. Ez egyszerűen hangzik, de bonyolult folyamatot foglal magában: a CO2-t körülbelül 100 bar nyomásra kell összenyomni, hogy szuperkritikus folyadékká alakuljon. Ebben a formában csővezetéken a tárolóhelyre szállítható és mélyen a föld alá, jellemzően 1 km körül injektálható, ahol évezredekig stabil marad. Becslések szerint ig A szén-dioxid-kibocsátás 90% -a a fosszilis tüzelőanyagok ipari felhasználásából származó CCS-el lehetne befogni, egy részét ilyen módon tárolni.

Hínár megkötés

Egy másik megkötési technika a hínár, egy vízi növény, amely nagy szén-elnyelő képességgel rendelkezik. Becslések szerint a Föld óceánjaiban természetes módon növekvő hínár jelenleg megköt. 173 millió tonna CO2 évente, hektáronként 50 tonna vagy annál nagyobb arányú. Ennek eredményeként több cég kezd hínártenyésztéssel, de lehetőség van a hínár felhasználására olyan CCS-eszközökben is, mint pl. BioUrban, a „jövő fája” a ClimateTrade forgalmazza. 

Vegyi megkötés (építőanyagok)

Végül a tudósok egy másik típusú szénmegkötést is kifejlesztettek egy kémiai eljárással, az úgynevezett ásványi szénsavasodás. A CO2 és fém-oxid tartalmú anyagokkal (jellemzően kalciummal és magnéziummal) való reakciója alapján oldhatatlan karbonátokat képezve lehetővé teszi a szén megkötését az ipari anyagokban, beleértve a cementet is. Számos induló vállalkozás jelenleg cementet és betont állít elő építőipari célokra, és befecskendezi a befogott CO2-t. Ez a technika nagy ígéretet mutat dekarbonizálja az építőipari szektort.

Szénmegkötés vs. széneltávolítás

A szén-dioxid-eltávolítás egy másik fenntarthatósági divatszó, és bár a két fogalom hasonló, nem teljesen ugyanaz. Szén eltávolítás, amit szénleszívásnak is neveznek, a CO2 megkötésének folyamata a légkörből és tárolása növényekben, talajokban, óceánokban, sziklákban, föld alatti lyukakban vagy hosszú élettartamú termékekben, például cementben. E meghatározás értelmében a szén-dioxid-eltávolítás magában foglalja az erdőkből történő biológiai megkötést, a szén-dioxid-termesztést vagy akár a hínártenyésztést. Ez azonban nem foglalja magában a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást (CCS), amely során a szén a forrásnál és a szén-dioxid-leválasztásnál történik soha nem lép be a légkörbe.

Időbélyeg:

Még több ClimateTrade