A kapcsolódási evolúció, amely észrevétlenül megy

A kapcsolódási evolúció, amely észrevétlenül megy

Forrás csomópont: 3054134
A kapcsolódási evolúció, amely észrevétlenül megy
Illusztráció: © IoT For All

A modern digitális környezetben a csatlakoztathatóság olyan árucikké fejlődött, amelyeket a csapból származó víznek tekintenek. Várhatóan mindenütt jelen lesz, megfizethető és mindig elérhető lesz.

Az összekapcsolhatóságba vetett kollektív bizalom felgyorsítja a digitális átalakulást – olyan új típusú használati eseteket tesz lehetővé, amelyek korábban elképzelhetetlen módon javítják jólétünket, növelik a hatékonyságot és fokozzák a fenntarthatóságot.

Ma a kapcsolódási forradalom közepette találjuk magunkat. Olyan, amely drasztikusan megváltoztatja a kapcsolódási tartományt. Mégis rejtve van a szem elől, ahogy más technológiák kerülnek a reflektorfénybe.

Az összeköttetés evolúciója

A dolgok internete (IoT) átalakította világunkat, áthidalva a szakadékot a fizikai és a digitális szféra között. Ahhoz, hogy eljuthassunk a mai szakaszba, három különböző szakaszon mentünk keresztül, amelyek mindegyike jelentős előrelépést jelez a dolgok kommunikációjában és interakciójában.

1. fázis: Az emberi hálózatokhoz kapcsolódó dolgok

Az első szakasz az IoT elejére nyúlik vissza. A meglévő 2G és 3G technológiák, amelyeket eredetileg az emberek internethez való csatlakoztatására terveztek, mindennapi tárgyakat kötöttek össze. A meglévő technológia innovatív felhasználása új típusú termékek piacra lépését indította el.

Bár sokan felismerték a tárgyak internetében rejlő lehetőségeket, az első szakasz nem hozott úttörő újításokat, mivel az árképzési modellek vagy a technológia úgy fejlődött, hogy megfeleljen ennek az újszerű használatnak.

2. fázis: Kapcsolatkezelő platformok

LPWAN technológiák megjelent, katalizátorként szolgálva az IoT forradalmához alacsony fogyasztást, alacsony költséget és hosszú távú kapcsolódást ígérve. A technológia fejlődése a csatlakoztatott eszközök számának folyamatos növekedéséhez vezetett.

A számok növekedésével a szolgáltatók egyre nagyobb nyomást éreztek, hogy olyan szolgáltatásokat kínáljanak, amelyek jobban megfelelnek a fejlődő kapcsolódási környezetnek. Ez ösztönözte a kapcsolatkezelő platformok fejlesztését, amelyek a kapcsolatok figyelésére, a műveletek egyszerűsítésére és a nagyszabású telepítések megkönnyítésére szolgálnak.

A technológia fejlődésével és az árak csökkenésével a korábban kiaknázatlan piacok kezdték felismerni az IoT értékét, különösen az olyan ágazatokban, mint a logisztika, az ipar és a mezőgazdaság. Az emberek azonban csak megkarcolták az IoT valódi lehetőségeinek felszínét.

3. fázis: Szoftver által definiált kapcsolat

Az utolsó fázisba lépünk: a szoftver által definiált kapcsolat. A digitalizáció korszakában a konnektivitás egyre inkább elvonatkoztatott a fizikai rétegtől.

A piac átáll a SIM-kártyák értékesítéséről a skálázható felhőszolgáltatásként kínált csatlakozási lehetőségekre. A fejlesztők API-kat, hibakereső eszközöket, megfigyelési szolgáltatásokat és más felhőalapú bevált gyakorlatokat kapnak.

Ez a szabadság és rugalmasság lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy zökkenőmentesen integrálják a csatlakozást alkalmazásaikba, ami dinamikus és kifinomult használati esetekhez vezet, jobb felhasználói élménnyel és kiberbiztonsági helyzettel. Ez a paradigmaváltás átalakítja az ipart, ahol a csatlakoztathatóság rejtett a szem elől, és szoftverbe van ágyazva, lehetővé téve az olyan új felhasználási eseteket, mint az autonóm járművek, robotok, drónok és a precíziós mezőgazdaság.

A mobilhálózat-üzemeltető fejlődése

Hagyományosan a mobilhálózat-üzemeltetők (MNO-k) kulcsszerepet játszottak a mobilfelhasználók hang-, szöveges üzenet- és adatszolgáltatásában. Kapcsolati kapuőrként működve kiterjedt infrastruktúrába fektettek be, például tornyokba és bázisállomásokba, hogy biztosítsák a megbízható hálózati lefedettséget.

A teljes hálózat irányítása a fizikai infrastruktúrától a szolgáltatásnyújtásig lehetővé tette a mobilszolgáltatók számára a szolgáltatás minőségének kezelését és az árstruktúrák meghatározását. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az MNO-k fejlődnek, hogy alkalmazkodjanak a fejlesztők igényeihez és reagáljanak a piaci fejleményekre.

eSIM-ek az eUICC szabvánnyal kombinálva folyamatosan felváltják a hagyományos műanyag SIM-kártyákat. Mivel működési szempontból szinte lehetetlen a műanyag SIM-kártyák cseréje több ezer készülékből álló flotta esetében, a vállalkozások korábban be voltak zárva a távközlési szolgáltatóikba.

Ez drasztikusan megváltozott az eUICC szabvány térnyerésével, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy idővel módosítsák SIM-profiljaikat. Az operátorváltás egyszerű, digitális folyamattá vált, amely megszüntette az eszközökhöz való fizikai hozzáférés szükségességét.

A fizikai infrastruktúra ára jelentősen csökkent, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy megvásárolják bázisállomásaikat. Az adatok útválasztásáért és az eszközök kezeléséért felelős digitális mag nyílt forráskódú vagy SaaS termékként érhető el.

Bár a hálózatok üzemeltetésének frekvenciaengedélye továbbra is jelentős beruházásokat igényel, azt látjuk, hogy új, engedély nélküli vagy megosztott frekvenciasávok válnak mindenki számára elérhetővé (pl. CBRS).

A globalizáció gyors üteme jelentősen befolyásolta az üzemeltető nézőpontját. Manapság a vállalatok egyre gyakrabban keresnek olyan szolgáltatókat, amelyek globális hozzáférést és költséghatékony csatlakozást kínálnak, távolodva a hagyományos, helyi szolgáltatóktól. Ezt az elmozdulást a zökkenőmentes nemzetközi kommunikáció iránti növekvő igény okozza, a túlzott barangolási díjak terhe nélkül.

Szoftver által definiált kapcsolat

Az üzemeltetők alkalmazkodnak az új paradigmához, ahol a kapcsolódási lehetőségek virtualizáltak, és ehhez modern, IT-vezérelt megközelítésre van szükség. Ugyanakkor további cégek lépnek be a térbe („virtuális operátorok” vagy kommunikációs szolgáltatók), és nagyobb rugalmasságot, a szolgáltatók közötti könnyű váltás lehetőségét, valamint fejlesztőbarát API-kat és webhookot kínálnak – lehetővé téve a környezettudatos csatlakoztatott eszközöket, amelyek megfelelnek a fejlesztőknek. , IT és szabályozási kihívások.

Vegye figyelembe az olyan hiperskálázók hatását, mint az AWS. Kikövezték az utat a vállalatok számára, hogy leválasztsák az IT-szolgáltatásokat a fizikai infrastruktúra kezelésével járó terhektől.

Ilyen fejlesztések nélkül talán soha nem jöttek volna létre olyan úttörő alkalmazások, mint a Shazam, a Flickr és a Dropbox. A hiperskálák katalizátorként szolgáltak az innovatív vállalatok számára, amelyekre építhetnek.

Hasonlóképpen, az LTE technológia forradalmasította azt, amit az alkalmazásfejlesztők elérhetnek. Ez a technológiai ugrás lehetővé tette az olyan alkalmazásboltok felemelkedését, amelyek olyan platformokat tartalmaznak, mint az Instagram, a Spotify és a TikTok. Az LTE ugródeszkaként szolgált a digitális kreativitás új hullámához.

Talán mi is hasonló helyzetben találjuk magunkat. A szoftver által definiált kapcsolat nem egy konkrét probléma megoldásáról szól, hanem az engedélyezésről.

Mint ilyen, az összeköttetést már nem egyszerű szállítási rétegnek tekintik, hanem olyan technikai eszköznek, amelyre mások építhetnek. Csendes forradalomon megyünk keresztül, ahol az API-k, nem pedig a SIM-ek jelentik az alapterméket, lehetővé téve a fejlesztők számára, hogy új típusú csatlakoztatott eszközöket és alkalmazásokat hozzanak létre, amelyek reflektorfénybe kerülnek.

Időbélyeg:

Még több IOT mindenkinek