Svédország elakadt NATO-pályázata megzavarja az északi védelmi tervezést

HELSINKI — Az akadályok előtt Svédország csatlakozása a NATO-hoz elhalasztották a tárgyalásokat, hogy az északi védelmi együttműködést a szövetségen belüli nemzetek önzáró csoportjává emeljék.

Az északi kormányok azon az alapon dolgoznak, hogy Finnország és Svédország a NATO július 11-i vilniusi csúcstalálkozója előtt is megszerezte volna a tagság jóváhagyását, most azzal a lehetőséggel néznek szembe, hogy a törökországi politikai helyzet továbbra is meghiúsíthatja Svédország csatlakozási ambícióit.

Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök május végi újraválasztását követően az amerikai vezetők fokozták a nyomást Ankarára, hogy feloldja a blokádját Stockholm csatlakozása ellen.

„Jobb leszünk, ha a folyamat lezárul” – mondta Antony Blinken külügyminiszter svédországi újságíróknak – jelentette a The Washington Post május 31-én. , hogy a lehető leggyorsabban ratifikálják csatlakozásukat.”

Joe Biden amerikai elnök prioritásként kezelte a kérdést a jövő havi NATO-csúcs előtt, és azt mondta az újságíróknak, hogy június elején további megbeszélésekre kerül sor közte és Erdoğan között.

Vezető skandináv politikusok, köztük Peter Hultqvist volt svéd védelmi miniszter aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyása 2024 áprilisáig halasztható, amikor az Egyesült Államok a szövetség 75. évfordulójának ad otthont Washingtonban.

Finnország, amely eredetileg Svédországgal egy időben fogadta el a NATO-csatlakozást, tagja lett áprilisban.

Hultqvist Szociáldemokrata Pártja bírálta Svédország jobbközép kormányát amiatt, hogy nincs tartalék pozíciója arra az esetre, ha Svédország nem teljesíti a júliusi csatlakozási küldetését.

„B-tervként szélesebb skandináv együttműködésre van szükség, hogy biztosítsuk Svédország biztonságát, ha késik a NATO-csatlakozás. Ha ez egy közös projekt Svédország számára, a kormánynak le kell ülnie és kapcsolatba kell lépnie a pártokkal. Világosan kell beszélnie arról, hogy mit tesznek a NATO-csatlakozás biztosítása érdekében” – mondta Hultqvist.

Ulf Kristersson miniszterelnök adminisztrációja ez idáig elzárkózott attól, hogy alternatív lépést mutasson be.

Erdoğan többször is azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza Svédország NATO-csatlakozását, azzal vádolva az északi államot, hogy nem hajlandó kiadni feltételezett kurd fegyvereseket Törökországnak. Erdoğan Svédországot is „a terrorizmus elleni küzdelemben puha országnak” minősítette.

A legrosszabb forgatókönyv Svédország számára Erdoğan győzelme volt, ami ahhoz vezet, hogy Törökország a sarkába kotorog.

A skandináv kormányok azt remélték, hogy a vilniusi csúcstalálkozót követően külön találkozókat hívnak össze a nemzetvédelmi miniszterek és a katonai főnökök között. A tervezett összejövetelek annak történelmi jelentőségét hordozzák magukban, hogy az elsők legyenek négy északi NATO-állam között, platformként szolgálva egy egységesebb védelmi híd felépítéséhez, amely Finnország és Svédország semlegessége miatt korábban lehetetlen volt.

Egy skandináv régió a NATO-ban komoly hatással van a határokon átnyúló, együttműködő katonai szervezetekre, mint például a Nordic Defense Cooperation vagy a NORDEFCO.

Hultqvis szerint ez a fórum képes gyorsan kiterjeszteni szerepét, különösen, ha Svédország várakozik.

„Az erős skandináv együttműködés alapja már a NORDEFCO keretein belül megvan, ahol különböző megállapodások vannak az országok között” – mondta. „Az együttműködés ezen szintje jelentősen fejleszthető és elmélyíthető.”

Ezzel szemben Finnország NATO-n belüli elhelyezkedése várhatóan az elkövetkező hónapokban fog kialakulni. A kormány arra számít, hogy a Szövetséges Összhaderőnemi Parancsnokság a hollandiai Brunssumban található főhadiszállása alá fog tartozni. A parancsnokság felelős a NATO védelméért Európában az Alpoktól északra, egy olyan műveleti régióban, amely lefedi a NATO által felügyelt balti államokat és a balti-tengeri térséget is.

"Eltarthat egy ideig, amíg megszületik a végleges válasz az elhelyezés kérdésében" - mondta Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter. „A hosszú távú megoldások még nyitottak. Finnország eddig is üzletelt Brunssummal, ahogyan azt mindvégig vártuk. Norfolk még nem működik teljesen. A hosszabb távú megoldások idővel a helyükre kerülnek.”

A virginiai Norfolkban található egy tekintélyes NATO-főhadiszállási kontingens, beleértve a szövetség Szövetséges Átalakítási Parancsnokságát, a következő generációs technológiák és hadviselési koncepciók elszámolóházát, amelyhez minden tag hozzájárul. Ugyanitt 2020-ban megnyílt egy hadműveleti egység, a Norfolki Összhaderőnemi Parancsnokság is.

A távol-északi védelmi együttműködés elmélyítéséről szóló jövőbeni tárgyalások attól függhetnek, hogy a skandináv kormányok közösen hosszú távon kívánják-e az utóbbi struktúrát, szemben az európai parancsnoksággal.

Norvégia és Dánia jelezte, hogy szívesebben kíván részt venni a Norfolki Összhaderőnemű Parancsnokságban, míg Finnország és Svédország egyetért abban, hogy az egységes skandináv megközelítés alapvető fontosságú egy olyan robusztus védelmi képesség kiépítésében, amely maximalizálja az északi légi, szárazföldi és haditengerészeti erőforrások egyesítését.

Az eszközök összevonásának lehetősége a légvédelem területén a legnagyobb. Norvégiának, Svédországnak, Dániának és Finnországnak együttesen 200-280 modern vadászgépe van – már meglévő és megrendelt –, köztük Saab JAS 39 Gripen és F-35 típusú repülőgépek.

A szilárd északi védelmi képesség erőteljes elrettentő erőt jelent a Távol-Északon tartózkodó ellenséges erők számára – mondta Knut Storberget, a Norvég Védelmi Bizottság elnöke. Ez a szervezet május 3-án jelentést nyújtott be a védelmi minisztériumnak Norvégia védelmi kiadásait és képességeit kritizálva.

A jelentés egy „egyesült északi régió NATO-ban” létrehozását szorgalmazta Oroszország esetleges jövőbeni agressziója ellen. A testület drámai és azonnali, 6.4 milliárd dolláros egyszeri kifizetést javasolt a 2023-as norvég védelmi költségvetés kiegészítésére.

Norvégia 1.43-ban bruttó hazai termékének 2023%-át költi védelemre, ami elmarad a NATO 2%-os céljától. A kormány elkötelezett amellett, hogy 2-ig teljesítse a 2026%-os célt.

Oroszország regionális fenyegetésnek tekinti a NATO svédországi és finnországi bővítését – mondta Storberget, aki úgy fogalmazott, hogy az északi államok és Moszkva kapcsolata „örökre megváltozott” Oroszország 2022 februári ukrajnai inváziója nyomán.

"Az új feszültség következményekkel jár Norvégiára és a Távol-Észak összes nemzetére" - mondta Storberget. „Új biztonságpolitikai helyzetben vagyunk, ahol a védelmi képességek nem felelnek meg annak a biztonsági helyzetnek, amelyben vagyunk, és sokkal kevésbé a kialakulóban lévő kihívásképnek. Nagyobb hosszú távú gondolkodásra, kiszámíthatóságra és egységesítő politikai megoldásokra van szükség.”

• SEO által támogatott tartalom és PR terjesztés. Erősödjön még ma.
• EVM Finance. Egységes felület a decentralizált pénzügyekhez. Hozzáférés itt.
• Quantum Media Group. IR/PR erősített. Hozzáférés itt.
• PlatoAiStream. Web3 adatintelligencia. Felerősített tudás. Hozzáférés itt.
• Forrás: https://www.defensenews.com/global/europe/2023/06/12/swedens-stalled-nato-bid-disrupts-nordic-defense-planning/