Az észak-koreai vezető azt ígéri, hogy 2024-ben fel kell erősíteni a honvédelmet

Az észak-koreai vezető azt ígéri, hogy 2024-ben fel kell erősíteni a honvédelmet

Forrás csomópont: 3044967

Szöul, Dél-Korea – Kim Dzsong Un észak-koreai vezető azt mondta, hogy hadseregének „alaposan meg kell semmisítenie” az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, ha provokálják – jelentette hétfőn az állami média, miután megfogadta, hogy a honvédelem fellendítése hogy megbirkózzon az általa példa nélküli, az Egyesült Államok vezette konfrontációval.

Észak-Korea fokozta háborús retorikáját az elmúlt hónapokban, válaszul az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatok kiterjesztésére. A szakértők arra számítanak, hogy Kim továbbra is fokozni fogja retorikáját és fegyvertesztjeit, mert valószínűleg úgy véli, hogy a felfokozott feszültséget felhasználhatja az Egyesült Államok engedményeinek kiharcolására, ha Donald Trump volt elnök megnyeri a novemberi amerikai elnökválasztást.

A kormánypárt múlt heti ötnapos találkozóján Kim azt mondta, hogy idén további három katonai kémműholdat indít, több nukleáris anyagot állít elő, és támadó drónokat fejleszt ki, megfigyelők szerint ezzel próbálva növelni befolyását az Egyesült Államokkal folytatott jövőbeni diplomáciában.

A hadsereg parancsnoki tisztjeivel tartott vasárnapi találkozón Kim kijelentette, hogy sürgősen élesíteni kell a „kincses kardot” a nemzetbiztonság védelme érdekében, ami nyilvánvaló utalás az ország nukleáris fegyverprogramjára. A hivatalos Koreai Központi Hírügynökség szerint „az Egyesült Államok és más ellenséges erők katonai konfrontációs lépéseire hivatkozott”.

Kim hangsúlyozta, hogy „hadseregünknek halálos csapást kell mérnie, hogy alaposan megsemmisítse őket, pillanatnyi habozás nélkül mozgósítva a legkeményebb eszközöket és lehetőségeket”, ha katonai konfrontációt és provokációkat választanak Észak-Korea ellen – közölte a KCNA.

Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök hétfői újévi beszédében kijelentette, hogy az észak-koreai nukleáris fenyegetésre válaszul megerősíti hadseregének megelőző csapását, rakétavédelmét és megtorló képességeit.

„A Koreai Köztársaság valódi, tartós békét épít erőn keresztül, nem pedig alázatos békét, amely az ellenfél jóindulatán múlik” – mondta Yoon Dél-Korea hivatalos nevét használva.

A pártértekezleten Kim Dél-Koreát egy félig fejlődési rendellenességgel és gyarmati alárendelt államnak nevezte, amelynek társadalmát „beszennyezi a jenki kultúra”. Kijelentette, hogy hadseregének minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetnie, beleértve a nukleáris fegyvereket is, hogy konfliktus esetén „Dél-Korea egész területét elnyomja”.

A dél-koreai védelmi minisztérium vasárnap arra figyelmeztetett, hogy ha Észak-Korea nukleáris fegyvert próbál bevetni, a dél-koreai és az amerikai erők túlnyomó többségben megbüntetik azt, ami a Kim-kormány végét eredményezi.

A KCNA közölte, hogy észak-koreai tisztviselők hétfőn tárgyaltak arról, hogy végrehajtsák Kim parancsát a Dél-Koreával fenntartott kapcsolatokat kezelő szervezetek feloszlatására vagy reformjára, hogy alapvetően megváltoztassák az északiak Dél elleni harcának elvét és irányát. Nem érkezett azonnali magyarázat arra, hogy ez hogyan változtathatja meg a huzamosabb ideje megrekedt Korea-közi kapcsolatokat.

Szakértők szerint az idén kis léptékű katonai összecsapások történhetnek Észak- és Dél-Korea között erősen felfegyverzett határaik mentén. Szerintük Észak-Korea várhatóan interkontinentális ballisztikus rakétákat is tesztel majd, amelyek képesek elérni az Egyesült Államok szárazföldi részét, és más jelentős új fegyvereket is.

2018-19-ban Kim találkozott Trumppal három tárgyalási fordulóban Észak-Korea bővülő nukleáris arzenáljáról. A diplomácia szétesett, miután az Egyesült Államok elutasította Kim azon ajánlatát, hogy leépítsék fő nukleáris komplexumát, ami egy korlátozott lépés volt, cserébe az Egyesült Államok által vezetett szankciók jelentős csökkentéséért.

2022 óta Észak-Korea több mint 100 rakétatesztet hajtott végre, ami arra késztette az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy kiterjesszék közös hadgyakorlataikat. Észak-Korea megpróbálta megerősíteni kapcsolatait Kínával és Oroszországgal is, amely megakadályozta az Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsában részt vevő partnereinek erőfeszítéseit, hogy szigorítsák az ENSZ által Észak-Koreával szembeni szankciókat a fegyvertesztek miatt.

A KCNA közölte, hogy Kim és Hszi Csin-ping kínai elnök újévi üzenetet váltott hétfőn a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséről. Észak-Korea azzal a gyanúval néz szembe, hogy hagyományos fegyvereket szállított Oroszország ukrajnai háborújához, cserébe kifinomult orosz technológiáért, amellyel Észak-Korea katonai programjait fokozza.

Az észak-koreai nukleáris arzenál méretére vonatkozó becslések változóak, körülbelül 20-30 bombától több mint 100-ig terjednek. Sok külföldi szakértő szerint Észak-Koreának még mindig le kell küzdenie néhány technológiai akadályt, hogy működőképes nukleáris fegyveres ICBM-eket állítson elő, jóllehet rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverei -képes rakéták elérhetik Dél-Koreát és Japánt.

Időbélyeg:

Még több Védelmi Hírek Tér