Az adatszivárgások mérséklése élő javításkezeléssel

Újra kiadta Platón

Követő: 0

Főbb pontok:

A nemzet továbbra is súlyos kibermunkaerő-hiánnyal néz szembe
A jövőbeli ransomware támadások elleni védekezés kiberbiztonsági befektetéseket igényel
Lásd a kapcsolódó cikket: A K-12 kiberbiztonsági probléma megoldása
Az informatikai biztonsággal kapcsolatos további hírekért lásd az eSN-t IT vezetés oldal

Egy, a közelmúltban jelentést A Kiberbiztonsági Infrastruktúra Biztonsági Ügynökség (CISA) szerint a fenyegetés szereplői által alkalmazott agresszív hackelési taktikák egyre gyakoribbak és összetettebbek a középiskolai osztálytermek és felsőoktatási intézmények ellen.

Mivel az állami és magániskolák széles támadási felületet biztosítanak a kiaknázáshoz, gyakran találják magukat rosszindulatú hackerek célpontjai közé, akik pénzügyi haszonszerzésre vagy a diákok és tanárok érzékeny információinak ellopására törekednek. Ezek a kibertámadások potenciálisan veszélyes hatást gyakorolnak az oktatási szektorra az oktatási idő elvesztése és az incidensből való felépülés költségei miatt.

Nem meglepő, hogy a ransomware súlyosan érintette az oktatási szektort. Az iskolák gyakran küzdenek azért, hogy helyet találjanak az informatikai költségvetésben egy robusztus kiberbiztonsági tervhez – és még inkább korlátozzák őket, mert nehéz megtartani az informatikai tehetségeket általános biztonsági helyzetük javítása érdekében. Ennek eredményeként a hackerek gyakran könnyen becsúszhatnak a nyílt sebezhetőségen, és költséges pusztítást végezhetnek a kerületekben. Az ilyen pusztító támadások hatékony leküzdése kulcsfontosságú lesz a 2023–2024-es tanévben.

Hozzon létre holisztikus biztonsági megközelítéseket

A jövőbeli zsarolóvírus-támadások elleni védekezés megerősítéséhez az intézményeknek prioritást kell adniuk a kiberbiztonsági befektetéseknek, miközben javítják a tehetségmegtartási stratégiákat és automatizálják javítási képességeiket. A nemzet továbbra is súlyos kibermunkaerő-hiánnyal néz szembe, ugyanakkor a legtöbb tanulót az osztálytermekben nem tanítják meg a megfelelő kiberhigiéniára, vagy arra, hogy hogyan védekezzenek a legjobban a digitális világban tapasztalható kizsákmányolás ellen. Nyilvánvaló, hogy a kiberbiztonság nem egyszerűen a személyzet vagy a tanárok problémája.

A rosszindulatú programok, az adathalász kampányok és az elosztott szolgáltatásmegtagadási támadások növekedésével az iskolarendszerek több szemet és fület igényelnek, mint amennyit egy magányos IT-csapat tud nyújtani. Hagyományosan az iskolai körzetekben vagy a főiskolai campusokon dolgozó informatikai csapatok erőfeszítéseiket a külső rendszerekre összpontosítják, és gyakran nem tudják megfelelően biztonságossá tenni azokat a belső hálózatokat, amelyek ugyanolyan veszélyben vannak. A felsőoktatási intézmények különösen ki vannak téve a belső támadásoknak. Valójában az egyetemi megszegések nagyobb valószínűséggel származnak olyan hallgatóktól, akik vagy véletlenül, vagy akár szándékosan okoznak fennakadást. Ez újabb kockázati réteget jelent, amelyet csökkenteni kell.

A biztonságtudatosság kultúrájának előmozdítása megváltoztathatja azt, ahogyan a kerületek kezelik ezeket a kiberfenyegetéseket. A diákok és az oktatók egyaránt megtanulhatják, hogyan lehet gyorsan észlelni és jelenteni a fenyegetéseket, hogyan lehet fenntartani az erős jelszókezelést, valamint hogyan védhetik meg jobban magukat az online digitális környezetben. A kockázatoknak és a megfelelésnek ez a holisztikus megközelítése egy olyan ökoszisztéma alapja, amely jobban megvédi magát a napi kiberfenyegetésekkel szemben.

A felkészületlen rendszereken belüli kritikus sérülékenységek gyakran két fő tényezőből fakadnak: a hatékony fenyegetésészlelés hiányából és a dokumentumok nem megfelelő tárolásából az iskola által biztosított felhőmeghajtókon. Megfelelő fenyegetésészlelés nélkül rendkívül nehéz felismerni és végső soron csökkenteni a rendszerszoftverek sebezhetőségét. Például tavaly szeptemberben a ransomware támadás A Los Angeles-i Egyesített Iskolai Kerület (LAUSD) felhívta az ország figyelmét, miután megerősítették, hogy nyilvánosságra kerültek a társadalombiztosítási számok, valamint a személyzet és a diákok bizalmas adatai. Ez a támadás nemcsak az információ megsértése volt, amely rontotta az iskola bizalmát és hírnevét, hanem súlyosan megzavarta a kerületet és a hálózati rendszerük elérhetőségét is. Noha nem lehetett világos, hogy a kiváltó ok valójában egy javítatlan rendszer volt-e vagy sem, egyértelmű, hogy a nem javított rendszerek vagy a késleltetett javítások ilyen eseményekhez vezethetnek.

A késleltetett javítások azt jelentik, hogy a biztonsági rések észrevétlenül maradhatnak, vagy akár hetekig vagy akár hónapokig is figyelmen kívül hagyhatók. Sajnos egyes intézmények úgy gondolhatják, hogy teljesen rendben van, ha az év bizonyos időszakait kijelölik a javítások kezelésére. De ha egy új szemeszter kezdete előtt megpróbálunk 6 hónapnyi foltozást beszűrni, az anyagilag és tanulmányilag megzavarhatja a K-12 körzetet vagy egyetemet a hosszadalmas leállások miatt.

A hagyományos javításkezelés megszűnt

A javítás ezen passzív megközelítése azt jelenti, hogy az oktatási szektornak meg kell várnia a javítások automatikus kézbesítésére, majd manuális telepítésére, ami tovább növelheti az ismert sérülékenységek kezelésének késését. Nem titok, hogy a javítások kezelése frusztráló és időigényes folyamat lehet, amely ütemezett karbantartást igényel, és megterheli az amúgy is túlterhelt biztonsági csapatok kézi munkát. Ám az egyetemek, közösségi főiskolák és a K-12 körzetek a javítások automatizáltabb megközelítésébe történő áthelyezésével a folyamat jelentősen leegyszerűsödik.

Az élő foltozás egy viszonylag új megközelítés, amely a kód futás közbeni módosításával és elfogásával működik, és nem szakítja meg a normál rendszerműködést. Az automatikus biztonsági javítással nemcsak a rendszergazdákat szabadítja fel, hanem jelentősen csökkenti a szükséges állásidőt is.

A hagyományos módszerek helyett az automatizált javításra való váltás néhány legnagyobb előnye:

Csökkentett állásidő és fennakadás: Az élő javítások alkalmazása minimálisra csökkenti a váratlan rendszerhibák, összeomlások vagy a kijavítatlan biztonsági résekből eredő leállások kockázatát. Ez zökkenőmentes működést, zavartalan szolgáltatásokat és biztonságosabb tanulói adatokat biztosít.
A sebezhetőségek időben történő csökkentése: A proaktív javítás biztosítja, hogy a biztonsági réseket azonnal orvosolják, amint a javítások elérhetővé válnak. Ez jelentősen csökkenti a támadók lehetőségeit, minimalizálva a sikeres kihasználás kockázatát.
Csökkenti a kockázatos újraindítások számát: Az élő foltozás szükségtelenné teszi az ütemezett karbantartási ablakokat, amelyekben a rendszer újraindítható vagy szervizelhető. A folyamatos újraindítások és újraindítások kockázatosak lehetnek, és megzavarhatják a napi osztálytermi műveleteket, ha ideiglenesen le kell állítani.

Az oktatási szektor digitális átalakulási folyamata kulcsfontosságú a megnövekedett célzott támadások fényében. Azáltal, hogy egy erős sebezhetőség-kezelési platformon keresztül biztosítják az osztálytermi környezetet, és felhatalmazzák az informatikai rendszergazdákat, oktatókat és diákokat arra, hogy erőfeszítéseiket a proaktív védekezési stratégiákra és tudatosságra összpontosítsák, az iskolák javíthatják védekezési képességüket, és csökkenthetik a kizsákmányolás kockázatát.

Joao Correia, műszaki evangélista, TuxCare

Joao Correia a TuxCare műszaki evangélistájaként szolgál (www.tuxcare.com), a Linux vállalati szintű kiberbiztonságának globális innovátora.

Az eSchool Media Contributors legújabb bejegyzései (összes megtekintése)