A Microsoft szerződést ír alá a fúziós atomreaktor áramellátásáról 2028-ig

Újra kiadta Platón

Követő: 0

A fúziós energiával foglalkozó startupok sok figyelmet és befektetést vonzottak az elmúlt években, annak ellenére, hogy a szakértők azt jósolják, hogy a technológia még évtizedekre van hátra. A Microsoft most az eddigi legmerészebb fogadást kötötte: megállapodást írt alá egy fúziós reaktorból származó áram vásárlásáról, mindössze öt év múlva.

A nukleáris fúziós reaktorok ugyanazt a reakciót használják ki, mint a sun, amelyben az atomok összetörnek nak nek termelésie hatalmas mennyiségű energia. A folyamat megszelídítésére itt a Földön évtizedek óta folynak az erőfeszítések, de a probléma összetettsége azt jelenti, hogy a legtöbb szakértő azt jósolja, hogy még messze vagyunkf a fúzió megbízható villamosenergia-forrás.

A közelmúltban azonban hatalmas befektetések történtek a az induló vállalkozások új hulláma, amely azt ígéri, hogy jelentősen felgyorsítja ezeket az idővonalakat. A Fusion Industry Association szerint 33 vállalat rendelkezik durván emelve öt billión dollár az elmúlt években, és sokan azt jósolják, hogy a kereskedelmi fúzió az évtized végére valósággá válik.

A falka egyik vezetője, Helion Energy nagyjából 500 millió dollárt gyűjtött össze, amely 2.2 milliárd dollárra emelkedhet, ha a cég eléri a teljesítmény bizonyos mérföldköveit. Most pedig bejelentette, hogy megvan az első ügyfele, miután aláírt egy energiavásárlási szerződést a Microsofttal, amely kötelezettséget vállal arra, hogy 2028-tól árammal látja el a technológiai óriást.

"Ez az együttműködés jelentős mérföldkövet jelent a Helion és a fúziós iparág egésze számára” – mondta David Kirtley vezérigazgató. sajtóközleményt. „Még sok a tennivalónk, de biztosak vagyunk abban, hogy képesek leszünk a világ első fúziós erőművét szállítani.”

A vállalat már hat prototípust épített fel, és azt állítja, hogy legújabb tesztreaktora, amely jövőre kerül üzembe, bemutatja majd az elektromos áram előállításának képességét. 2028-ra pedig egy 50 megawattos kereskedelmi üzemet tervez üzembe helyezni.

Ez agresszív, tekintve, hogy a kutatók csak tavaly decemberben mutattak be először olyan fúziós reakciót, amely több energiát termelt, mint amennyi a létrehozásához szükséges volt. Ezt a bravúrt a Lawrence Livermore National Laboratory csapata érte el, amelynek igazgatója Kim Budil megjósolta még mindig több évtizedbe telne, míg megfordulis tudományos áttörést kereskedelmivé.

Helion is támaszkodik egy kissé szokatlan megközelítés a magfúzióhoz. Az LLNL-nél elért eredmény úgy működött, hogy nagy energiájú lézereket lőttek ki egy apró üzemanyagdarabra. Az évek során a legtöbb egyéb fúziós kísérletben tokamakokat – fánk alakú edényeket – használtak, amelyek erős mágneseket használnak a plazma tárolására, amelyet aztán fúziós hőmérsékletre melegítenek.

A Helion által alkalmazott megközelítést „impulzusos, gyújtás nélküli fúziós rendszernek” nevezik. szerint MIT Tech Review. Szintén mágnesekre támaszkodik, hogy túlhevített plazmát tartalmazzon, de ahelyett, hogy tovább hevítené a fúziós hőmérsékletre, a mágnesekkel két plazmagyűrűt zúznak össze egymillió mérföldes óránkénti sebességgel, hogy beindítsák a fúziós reakciót.

Ahelyett, hogy a reakció során keletkezett energiát használnák fel a víz gőzzé alakítására, amely egy turbinát hajthat meg, a megközelítés a mágneseket használja az energia előállítására. A fúziós reakció hatására a plazma kitágul, és visszanyomja a reaktor mágneses terét. Ez áramot generál az elektromágneses tekercseiben, amely azután táplálhatja a következő impulzust, miközben a felesleg a hálózatba kerül.

A cég azonban még nem erősítette meg, hogy képes volt-e ilyen többletet létrehozni. És bár a legtöbb fúziós séma két hidrogénre támaszkodik izotópok mint fHelló– deutérium és trícium – A Helion eljárása egy hélium 3 nevű ritka gázt használ, amelynek beszerzése nehéz és költséges lehet. Ennek eredményeként a szakértők némi szkepticizmust fejeztek ki a vállalat ütemtervével kapcsolatban.

"Azt mondanám, ez a legmerészebb dolog, amit valaha hallottam” – mondta Robert Rosner, a Chicagói Egyetem elméleti fizikusa. mondta The Verge. „Az ilyen kérdésekben soha nem mondom, hogy soha. De elképesztő lenne, ha sikerülne.”

A cég és támogatói azonban bullish. Kirtley elmondta The Verge hogy az ügylet pénzügyi szankciókat is tartalmaz a Helion számára, ha a megbeszélt időpontig nem tudja ellátni árammal a Microsoftot. Azt mondja, hogy céljuk az, hogy a költségeket végül egy centre csökkentsék kilowattóránként, ami jóval a mai nagyjából 11 centes átlag alatt marad.

A cég egyik fő befektetője az OpenAI alapítója, Sam Altman, aki 375 millió dollárt süllyesztett el a Helionba. A Microsoft több milliárdot keresettdollár befektetés az OpenAI-ba, és nem világos, hogy ez a kapcsolat beépült-e az áramvásárlási szerződésbe.

De Altman elmondta Wall Street Journal meg van győződve arról, hogy Helion képes lesz elérni céljait, és esetleg még túl is lépheti a 2028-as határidőt. A Microsoft elnöke, Brad Smith azt is elmondta az újságnak, hogy bíznak a technológiában. „Nem kötnénk meg ezt a megállapodást, ha nem lennénk optimisták abban, hogy a mérnöki fejlesztések lendületet kapnak” – mondta.

Valószínűleg még sok kanyar lesz a versenyben a fúziós energia kereskedelmi valósággá tételéért. De ez a bejelentés azt sugallja, Helion has erős igény a pole pozícióra.

Kép: Hélion energia