Ideje megszabadulni az Egyesült Államok Federal Reserve-jától?

A Federal Reserve-t (Fed) 1913-ban hozták létre központi banki hatóságként az Egyesült Államok gazdaságának irányítására és a pénzügyi katasztrófák megelőzésére. Egy sor banki pánik hatására jött létre, elsődleges célja a monetáris stabilitás biztosítása és a végső hitelezői szerepvállalás.

Egy évszázad után immár bizalmatlanság fogadja az intézményt. Csökken a Fed jelentősége a folyamatos és széles körben elterjedt gazdasági turbulenciákkal szemben?

A nagy recesszió és a COVID-19 járvány az Egyesült Államok gazdaságának rendkívüli instabilitásának két újabb példája. Az ellenzők a Fed-et hibáztatják, azt állítva, hogy politikája, például az alacsony kamatlábak és a monetáris lazítás gazdasági bizonytalanságot teremtett, és növelte a vagyoni különbségeket.

A támogatók ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a jegybank továbbra is kritikus szerepet játszik az ország viharos pénzügyi vizeken való átvezetésében, hangsúlyozva az infláció kezelésében és a foglalkoztatás elősegítésében betöltött szerepét.

Válság esetén a Fed gyakran alkalmaz kvantitatív lazítást (QE). Ez a szokatlan módszer magában foglalja a kötvények vásárlását, hogy tőkét injektáljanak a gazdaságba. A QE célja a kamatlábak csökkentése és a hitelezés ösztönzése, így ösztönözve a gazdasági fejlődést. Az ellenzők azonban azt állítják, hogy ez vagyonbuborékokat hozott létre, és súlyosbította a jövedelmi egyenlőtlenségeket, mivel az eszközárak emelkedése aránytalanul megjutalmazza a gazdagokat.

Ezenkívül a QE növelte a Fed mérlegét, növelve az aggodalmakat a hosszú távú következményekkel és a további infláció lehetőségével kapcsolatban. A Silvergate és a Silicon Valley Bank közelmúltbeli mentőcsomagjai 300 milliárd dollárral járultak hozzá.

A CNBC-n Jack Mallers, a Strike vezérigazgatója a Federal Reserve hiányosságait tárgyalja. A Fed politikai beavatkozástól való függetlenségének két oldala van. Egyrészt elősegíti az elfogulatlan döntéshozatalt azáltal, hogy biztosítja, hogy a monetáris politikát inkább gazdasági, mint politikai tényezők befolyásolják.

Másrészt kérdéseket vet fel az elszámoltathatóságot és az egyértelműséget illetően. Egyesek demokratikusan elszámoltatható központi bankra vagy fokozott kongresszusi megfigyelésre sürgetik, mivel a meg nem választott vezetők olyan döntéseket hoznak, amelyek jelentős hatással vannak az Egyesült Államok gazdaságára.

Alternatívákra lenne szükség, ha a Federal Reserve-t felszámolnák. Egyesek az aranystandard visszaállítását szorgalmazzák, amely az amerikai dollár értékét meghatározott mennyiségű aranyhoz kötné. Ez a stratégia csökkentheti az infláció kockázatát, miközben korlátozza a kormány rugalmasságát a gazdasági kilengésekre való reagálásban. Mások olyan szabályokon alapuló stratégiákat követelnek, mint például a Taylor-szabály, amely makrogazdasági tényezőket használ a kamatlábak befolyásolására. Az ilyen szabványok szigorú betartása azonban csökkentheti a váratlan gazdasági sokkok kezeléséhez szükséges rugalmasságot.

Az örökölt bankrendszer alternatívájaként kriptovaluta-alapú monetáris rendszereket javasoltak. A támogatók szerint a decentralizált valuták, mint például a Bitcoin, nagyobb átláthatóságot biztosítanak, és kevésbé vannak kitéve a manipulációnak. A szkeptikusok azonban fontos negatívumként említik a kriptovaluták súlyos áringadozását és a környezeti problémákat.

A nemzetközi összehasonlítások hasznos információkkal szolgálnak. Az Európai Központi Banktól a Japán jegybankig a világ központi bankjai hasonló kritikákat kaptak.

Európában az EKB negatív kamatai és mennyiségi lazítási politikája váltott ki vitákat, míg a Bank of Japan erőteljes monetáris lazítása kérdéseket vetett fel a hosszú távú életképességet illetően. Eredményeik és kudarcaik elemzése segíthet annak eldöntésében, hogy a Fed-et módosítani vagy le kell-e cserélni.

A Federal Reserve kérdése bonyolult és változatos. A szervezet megszüntetése súlyos következményekkel járna az Egyesült Államokra és a világgazdaságra nézve, ami további pénzügyi instabilitáshoz vezethet.

A reformok pragmatikusabb megközelítést jelenthetnek, de a legelőnyösebb reformokról való megállapodás elérése továbbra is nehéz kérdés. Az átláthatóság javítása, a demokratikus elszámoltathatóság erősítése és a célzottabb politikai eszközök alkalmazása egyaránt hozzájárulhat a Fed jobb teljesítményéhez és bizalmához.

Az átlátható kommunikációs technikák alkalmazása az átláthatóság javítására és a piaci elvárások kezelésére az egyik lehetséges előrelépés. A Fed már tett ilyen irányú intézkedéseket, beleértve az előremutató iránymutatások kiadását és a politikai értekezleteket követő sajtótájékoztatók megtartását. Mindazonáltal a politikai célkitűzések és a döntéshozatali eljárások tisztázására tett további erőfeszítések növelhetik a közbizalmat.

Egy másik reformlehetőség a Federal Reserve kettős mandátumának újragondolása, a maximális foglalkoztatás és az árstabilitás. A meglévő célok újraértékelése, sőt újak elfogadása, például a pénzügyi stabilitásra való összpontosítás vagy a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése, jobban összekapcsolhatja a Fed küldetését az aktuális gazdasági kérdésekkel.

Ezenkívül hasznos lehet az új politikai eszközök vizsgálata. A központi bankok világszerte kísérleteztek olyan újszerű politikákkal, mint a negatív kamatlábak és a hozamgörbe szabályozása. Bár ezek az intézkedések nem vitathatatlanok, hajlandóságot mutatnak a kísérletezésre a gazdasági stabilitás keresésében. A Fed profitálhat abból, ha olyan kreatív megoldásokat kutat és alkalmaz, amelyek a legjobban szolgálják az Egyesült Államok gazdaságának érdekeit.

Végül annak felmérése, hogy eljött-e az ideje a Federal Reserve megszüntetésének, átfogó elemzést, nyílt vitát és új alternatívákkal való kísérletezési hajlandóságot igényel. Az Egyesült Államok (és a globális) gazdaság jövője a stabilitás és az alkalmazkodás közötti gondos egyensúly megteremtésén múlik.