Napóleon kudarcot vallott a fagyos időjárás miatt, vagy csapatai minden nap magasra emelkedtek?

Ridley Scott „Napóleon” című történelmi remekében, amelyben Joaquin Phoenix a címadó francia hódító szerepel, egy kitalált jelenet bontakozik ki, amint Napóleon parancsot ad katonáinak, hogy ágyúkkal irányítsák az egyiptomi sivatagok piramisait.

Annak ellenére, hogy a történészek történelmi pontatlanságok miatt kiáltották ki, ez a drámai ábrázolás csak egy aspektusa Scott szenzációs történetmeséléséből, amely a Gladiátorban végzett munkájára emlékeztet, ahol Phoenix is ​​kiemelkedő szerepet játszott.

1798-ban a francia császári hadsereg, Bonaparte Napóleon vezetésével megszállta Egyiptomot, miután elfoglalta Málta mediterrán kikötőjét. Az invázió célja az volt, hogy megzavarja az India és Anglia közötti kereskedelmi útvonalakat, miközben megteremtse a francia dominanciát a Közel-Keleten.

Érdekes módon Napóleon találkozása az egyiptomiakkal váratlan fordulatot vett, az övével katonák a hasis iránti rajongást, ez a szerelem arra késztette, hogy végül betiltotta az anyagot. Ez az eset azonban csak egy különös epizód volt Napóleon kisázsiai expedíciója során.

Napóleon egyedülálló kihívással néz szembe Egyiptomban – nem maguktól a helyiektől, hanem a hasis iránti affinitásuktól. A francia szokások erőltetése helyett Napóleon a helyi kultúra befogadását szorgalmazta.

Francia erők, beleértve a tudósokat és tudósokat, alapított könyvtárakat és kutatóközpontokat, amelyek őszinte érdeklődést mutatnak az iszlám világ változatos hagyományai és találmányai iránt.

A megszokott francia boroktól és likőröktől megfosztva a katonák alkalmazkodtak a helyi szokásokhoz, elmélyültek a hasis világában.

Feltérképezték azokat a kávézókat, piacokat és társalgókat, ahol az anyag elterjedt volt, elősegítve a kulturális cserét, amely hozzájárult Nyugat-Európa kannabiszra vonatkozó perspektívájának fejlődéséhez. Napóleon megközelítése a helyi kultúra felkarolására, annak ellenére, hogy kezdetben ütközött a hasisszal, egyedi dimenziót adott az egyiptomi hadjáratának történeti narratívájához.

Ellentétben azzal a legendával, hogy Napóleon betiltotta a hasist, mivel katonái túlságosan megkövezték a harcot, ez a felfogás éppoly tévhit, mint Ridley Scott filmje. Valójában a hasist csak a hadjárat befejezése után tiltották be, és nem maga Napóleon vezette be a tilalmat, hanem az egyik tábornoka.

Az elsődleges cél nem az volt, hogy megvédjék a francia polgárokat a kábítószer vélt ártalmaitól, hanem az volt, hogy ellenőrzést gyakoroljanak Egyiptom és Szíria felett azáltal, hogy belső viszályokat szítanak lakóik között.

Amint azt Ryan Stoa a The MIT Press Reader számára írt „A kannabisz elleni háború rövid globális története” című cikkében kifejtette, Egyiptomban a hasist a szúfi misztikusokkal társították, és a szunnita elit negatívan értékelte.

Jacques-François Menou tábornok, akit Napóleon bízott meg Egyiptom kormányzásával, a hasis tilalmában lehetőséget adott egy vélt közegészségügyi probléma megoldására, miközben kivívja szunnita elit sógorainak jóváhagyását.

Kairó hash piacának ellenálló képessége

Menou rendeletét, amelyet 1800-ban adtak ki, gyakran tekintik a modern világ első kábítószer-tiltó törvényének. Megalkuvást nem tűrő megbízás volt, amely teljesen megtiltotta a kannabisz termesztését, értékesítését és fogyasztását.

Az egyiptomiaknak megtiltották, hogy kannabiszt szívjanak, és azt alkoholos italaikba keverjék. A felhatalmazás arra figyelmeztetett, hogy azok, akik hozzászoktak ennek a főzetnek a fogyasztásához, elvesztik észjárásukat, és erőszakos delíriumnak adják át magukat, ami különféle túlzásokhoz vezet.

A napóleoni kormányzat sok más idealista törekvéséhez hasonlóan azonban a tilalom is hatástalannak bizonyult. Stoa szerint a hasist továbbra is termesztették, kereskedték és használták Egyiptomban, ez a gyakorlat, ha a régészeti felfedezések pontosak, egészen ie 3000-ig nyúlnak vissza.

A francia katonák nemcsak hogy nem akadályozták meg az egyiptomiakat a hasis használatában, de akaratlanul is bevezették az anyagot Nyugat-Európába, emlékeztetve arra, hogyan befolyásolták a Vietnamból hazatérő amerikai veteránok a kannabiszhasználatot hazájukban.

A kannabisz betiltására tett erőfeszítések egyaránt hiábavalónak bizonyultak a franciák számára, belföldön és külföldön egyaránt. Párizsban a romantikus mozgalom előrelátó írók és művészek, akik elutasították a felvilágosodás racionalitását az érzelmek és a spiritualitás javára, nemcsak tolerálták, hanem ünnepelték is a kábítószert, amelyet kormányuk meg akart szüntetni. Büszkén nevezték el értelmiségi körüket „Club des Hachichins”-nek, amit angolul „Hash-Eaters' Club”-nak fordítanak.

A kormány nyomása ellenére az egyiptomi Kairó a világ egyik legnagyobb hashpiaca lett. A törökországi Isztambul után a második helyen Kairó kannabiszipara egészen az 1800-as évek végéig virágzott. A tilalmak, büntetések és szigorítások sorozata azonban arra késztette a szervezőket, hogy új működési bázist keressenek. Az észak-afrikai partok mentén vándorolva végül Marokkóban telepedtek le, ahol kitartanak.

A kender stratégiai jelentősége a napóleoni háborúkban

Hash váratlan szerepet játszott a napóleoni háborúkban, de a kender növény még fontosabb volt. A kender képes volt zsákokká, kötélekké, zsinórokká, vitorlákká és más, a sikeres hadviseléshez nélkülözhetetlen anyagokká alakítják át. Ahogy Napóleon erőit Moszkva felé vonultatta, az Anglia és Oroszország, Európa elsődleges kendertermelői közötti virágzó kereskedelem komoly aggodalomra ad okot.

A hashfogyasztás szabályozására tett erőfeszítéseihez hasonlóan Napóleon is a kendertermelés szabályozását tűzte ki célul. A tilsiti békeszerződésben, amelyet 1807-ben írtak alá, mielőtt Franciaország megtámadta Oroszországot, Napóleon követelte I. Sándor orosz cártól, hogy hagyjon fel üzletel Nagy-Britanniával.

A Nagy-Britanniával való kapcsolat hiánya kevesebb kendert jelentett; a kevesebb kender gyengébb hadsereget jelentett, növelve a győzelem esélyeit. Az, hogy ezeknek a feltételeknek a cár általi elfogadása Moszkvába vezette volna-e Napóleont, továbbra is spekulációs kérdés.

Következtetés

A kannabiszról, a kulturális ellenállásról és a napóleoni korszak stratégiai megfontolásairól szóló összefonódó narratívák lenyűgöző bepillantást nyújtanak a történelmi események összetettségébe.

A romantikus mozgalom párizsi hasis ölelése, Kairó kormány nyomása közepette ellenálló hashpiacai és a kender stratégiai jelentősége Napóleon katonai törekvéseiben együttesen árnyalt képet fest a kor társadalmi-kulturális dinamikájáról. A kannabisz elnyomására tett kísérletek ellenére tartós jelenléte és a körülötte zajló kulturális változások aláhúzzák a felülről lefelé irányuló tilalmak korlátait.

A kulturális mozgalmak, a kormányzati politikák és a stratégiai megfontolások közötti kölcsönhatás felfedi a kannabiszhasználat és -termelés pályáját alakító történelmi erők bonyolult kárpitját. Ezek a történetek történelmi anekdotákként és a szubsztanciák, a kultúra és a kereskedelem irányításában rejlő tágabb kihívások tükröződéseként visszhangoznak, visszhangokkal, amelyek az idők évkönyveiben visszhangoznak.

KANABIST HASZNÁLÓ KATONÁK, OLVASSA TOVÁBB…

HASZNÁLATI HASZNÁLATI HASZNÁLATI HASZNÁLATI HASZNÁLATI FELTÉTELT SZEREZZ!

• SEO által támogatott tartalom és PR terjesztés. Erősödjön még ma.
• PlatoData.Network Vertical Generative Ai. Erősítse meg magát. Hozzáférés itt.
• PlatoAiStream. Web3 Intelligence. Felerősített tudás. Hozzáférés itt.
• PlatoESG. Carbon, CleanTech, Energia, Környezet, Nap, Hulladékgazdálkodás. Hozzáférés itt.
• PlatoHealth. Biotechnológiai és klinikai vizsgálatok intelligencia. Hozzáférés itt.
• Forrás: http://cannabis.net/blog/history/did-napoleon-fail-because-of-freezing-weather-or-his-troops-kept-getting-high-everyday