A védelmi cégek az uniós elszigeteltség közepette özönlenek Magyarországra

Milánó – Csak decemberben három vegyes vállalatot írt alá a magyar kormány és az állami tulajdonú N7 holding. nagyszabású költekezés új fegyverek és gyártóüzemek számára.

A nagy külföldi védelmi gyártókat érintő ügyletek a berendezések üzemeltetéséhez és megépítéséhez szükséges személyzeti hiány miatt jöttek létre.

Az elmúlt néhány évben az európai ország útnak indult védelmi-ipari bázisának modernizálása és megerősítése érdekében, miután jó egy évtizede elhanyagolta azt. Ez hozzávetőlegesen 1.4 milliárd dolláros növekedést jelent a védelmi kiadásokban 2023-ban az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy a költségvetés megközelíti a 4.5 milliárd dollárt analitikai üzletágonként, Janes.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nyilatkozata szerint ezzel az ország a vártnál egy évvel korábban – a vártnál – bruttó hazai termékének 2 százalékára emelheti katonai kiadásait. A NATO ezt a célt tűzte ki tagjai számára, amelyek közé Magyarország is tartozik.

A források nagyjából 30-40%-át képességfejlesztésre és katonai készletek korszerűsítésére fordítják.

A katonai termelés középpontjában a budapesti kormányzat egyre inkább elszigetelődött az Európai Unión belül. Néhányan látják Orbán Viktor miniszterelnök mint azon munkálkodik, hogy aláássák a blokkot, amely számos olyan védelmi vállalatnak ad otthont, amelyek üzleti tevékenységet folytatni kívánnak az országában.

„A védelmi költségvetés a hidegháború vége óta csökken, amikor a mélyponton 2010-ben Magyarországnak mindössze egyetlen hadműveleti katonai szállítóhelikopterje és kevesebb mint egy tucat harcképes páncélozott járműve volt” – mondta Wagner Péter tudományos főmunkatárs. a Magyar Külgazdasági és Külügyi Intézet munkatársa.

Ezzel két alternatíva maradt a kormánynak – fejtette ki: vagy költsön el hatalmas összeget Magyarországon kívül, vagy hozzon be minél több hazai termelést. Az ország elsősorban az utóbbira támaszkodott.

Az elmúlt hónapban a kormány és az N7 három vegyesvállalati megállapodást írt alá:

• A német Rheinmetallal az európai lőszerhiányra válaszul robbanóanyagok gyártására.
• A német Dynamit Nobel az RGW 110 HH-T páncéltörő fegyver első vásárlója lett.
• A cseh Colt CZ csoporttal, hogy lőfegyverrel látja el a magyar hadsereget.

Ezek az ügyletek a többihez hasonlóan közös elemeket tartalmaznak: technológia- és képességtranszfer, országon belüli gyártóüzem építése, helyi kiegészítők a fegyverek jövőbeni beszerzéséhez a Magyar Honvédséghez, valamint a többségi részesedést megőrző külföldi jogalany.

Az Európai Unió régóta bírálta Budapestet több kérdésben, a bírói függetlenségtől a korrupción át az uniós forrásokkal való visszaélésekig. Az a 2022 júliusában közzétett jelentésAz Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország már nem tekinthető demokráciának, hiszen „választási autokráciává” vált, ahol az európai értékek rendszerszintű veszélyben vannak.

A helyi érdekvédők szerint az, ami Magyarország védelmi ökoszisztémáját vonzó célponttá teszi a befektetők számára, jól elkülöníthető pillérekbe sorolható. Először is, számos nemzetközi szervezet az ország logisztikai infrastruktúráját és központi elhelyezkedését – amely a külföldi cégek számára a közép- és délkelet-európai piacokra vezető kaput jelent – ​​értékesítési pontként említi.

Másodsorban Csiki Varga Tamás, a budapesti Stratégiai és Védelmi Tanulmányok Intézet tudományos főmunkatársa elmondta, hogy „a beszerzések erősen kötődnek a hosszú távú védelmi-ipari beruházásokhoz egy spektrumban, az összeszereléstől a gyártáson át a jövőbeli közös innovációig. nem pedig egyszeri fegyvervásárlás.”

Varga hozzátette: az új fejlesztésű védelmi ipar állami juttatásokat és támogatásokat is kap. Az ország emellett viszonylag olcsó és jól képzett munkaerőt, valamint alacsonyabb egységenkénti előállítási költséget kínál, mint másutt.

Emellett „politikailag nem érzékeny a fegyverexport Magyarországon” – jegyezte meg. „A nemzetközi fegyvertranszfer-szabályoknak való megfelelés ellenére nincsenek politikai vagy hazai társadalmi zsákutcák, amelyek akadályozhatnák a konfliktusos régiókba irányuló exportjukat.”

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának Nemzetközi Kereskedelmi Igazgatósága szerint Magyarország olyan szabályozási légkörrel rendelkezik, amely egyre nagyobb kihívást jelent az üzletvitelben. Magyarország a hivatal becslése szerint 8 milliárd dollárra rúg a költségvetési hiánnyal; ez valószínűleg növekedhet, ha az EU közel 22 milliárd eurós (24 milliárd USA dollár) hosszú távú támogatást befagyaszt, ami korábban fontos gazdasági hajtóerő volt az ország számára.

A Nemzetközi Kereskedelmi Hivatal jelentése szerint 2016 óta a multinacionális cégek szakképzett munkaerő hiányát állapította meg mint a finanszírozás „legnagyobb akadálya” Magyarországon.

• SEO által támogatott tartalom és PR terjesztés. Erősödjön még ma.
• Platoblockchain. Web3 metaverzum intelligencia. Felerősített tudás. Hozzáférés itt.
• Forrás: https://www.defensenews.com/global/europe/2023/01/27/defense-firms-flock-to-hungary-amid-eu-isolation/