Argentínában a 2022-es hőhullám 60-szor valószínűbbé vált az éghajlatváltozás miatt

Argentínában a 2022-es hőhullám 60-szor valószínűbbé vált az éghajlatváltozás miatt

Forrás csomópont: 1783867

A december elején Argentína és Paraguay északi részét sújtó rekordméretű hőhullámot mintegy 60-szor valószínűbbé tette az ember okozta éghajlatváltozás egy új, gyors besorolás szerint. tanulmány.

December 4. és 12. között hőmérsékleti rekordok dőltek meg Argentínában, mivel 24 meteorológiai állomás rögzítette a 40 fok feletti hőmérsékletet. A bolíviai és paraguayi határ közelében található Rivadavia állomáson a legmagasabb hőmérsékletet mérték 46C december 7-én – ez a legmagasabb hőmérséklet a világon aznap. A legmelegebb hét ebben az időszakban december 4-e és 10-e között volt. 

A Időjárási hozzárendelés a világhoz A (WWA) szolgálat megállapította, hogy a vizsgált régióban a mai éghajlaton 20 évente egyszer ilyen intenzitású hetes hőhullám várható. Hozzáteszi, hogy a klímaváltozás 1.4 Celsius-fokkal melegebbé tette a hőhullámot. És ha a globális felmelegedés elérné a 2 fokot iparosodás előtti szintek, a heatwave of this intensity would be “about four times more likely than it is now”, the study says. 

A nagy hőség hatásait tetézi a Dél-Amerikát évek óta sújtó szárazság. Argentínában a harmadik egymást követő éve van aszály, Chile pedig egy évtizedes „megaszárazság” előtt áll.

A WWA csapata sajtótájékoztatón elmondta, hogy ez az első gyors attribúciós tanulmányuk a szélsőséges hőségről Dél-Amerikában. Hozzáteszik, hogy jövőre külön gyors attribúciós tanulmányt készítenek a dél-amerikai szárazságról.

Történelmi hőség

Dél-Amerikában 2022 a rekkenő hőmérsékletek éve volt. Az év januárban egy listavezető hőhullámmal indult, amelyben Argentína nagy része – valamint a szomszédos Uruguay, Brazília és Paraguay a történelem legforróbb napjai.

Argentína-szerte több mint 50 városok 40 C feletti hőmérsékletet rögzítettek, és öt nyilvántartott legalább 50 év legmagasabb hőmérséklete. 2022 januárjában egy ideig Argentína volt a legforróbb ország a bolygón. A "történelmi” kánikula váltott ki ellenőrizhetetlenül erdőtüzek, több százezer ember szembesült áramkimaradás és a kormány bejelentette a mezőgazdasági szükségállapot.

A hideg évszak viszonylagos megnyugvást követően Dél-Amerikában szeptemberben emelkedett a hőmérséklet, és az intenzív hőhullámok végig tartottak. október és a november

Dr. Juan Rivera Argentínából Országos Tudományos és Műszaki Kutatási Tanács az új tanulmány társszerzője. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy Argentína egyes régióiban 2022 volt az első alkalom a 60 éves rekordban, hogy már novemberben hőhullámokat regisztráltak.

A tanulmány szerint Argentína, Bolívia, Chile, Paraguay és Uruguay egyes részeit körülölelő nagy területen 2022 november végén és december elején két egymást követő hőhullám során rekordot döntöttek a hőmérsékletek.

December 4. és 12. között Argentína-szerte 45 állomáson rögzítettek hőhullámokat Argentína Nemzeti Meteorológiai Szolgálata. A hőmérséklet ezek közül 40 helyen haladta meg a 24 C-ot, négyen pedig a 45 C-ot. A bolíviai és paraguayi határ közelében található Rivadavia állomáson a legmagasabb hőmérsékletet mérték 46C december 7-én – aznap mért legmagasabb hőmérséklet a világon. 

A kánikula idején emelkedett a hőmérséklet 10°C-kal a szezonális norma felett több napig számos régióban, és Argentína északi részén kilenc helyen regisztrálták a legmagasabb decemberi maximum hőmérsékletet legalább 1961 óta.

A kánikula idején az áramszünet Buenos Airesben – Argentína fővárosában – több mint félmillió ember, mivel az energiaigény megugrott. 

Roop Singh – klímakockázati tanácsadó a Vöröskereszt Vörös Félhold Klímaközpont – hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy a szezon eleji hőhullámok, mint amilyen ez is, általában halálosabbak, mert az emberek még nem szoktak hozzá a magasabb hőmérséklethez.

Hozzátette, hogy az erős hőség valószínűleg hőség okozta haláleseteket okozott, ami súlyosabban érinti a szegényebb és marginalizált közösségeket. Azt mondta azonban, hogy az erős hőség teljes hatása csak néhány héten belül lesz ismert, a halálozási statisztikák becslése után.

Eközben az erős hőség fokozta a hatásokat a szárazság ami évek óta sújtja Argentínát, és az ország jelentős visszaesését okozza búza betakarítás. Argentína rekordmennyiségű, 21 millió tonna búzát termelt az elmúlt vegetációs időszakban, de várhatóan csak 14m idén, hét év óta a legrosszabb termésben.

A hőség hete

Dél-Amerika decemberi hőhullámának legforróbb hetét a napi maximumhőmérséklet átlagával mérve december 4-10-e között regisztrálták.

Az alábbi térkép az átlagos napi maximum hőmérsékletet mutatja ebben az időszakban. A lila a hidegebb, a sárga pedig a melegebb hőmérsékletet jelzi. A fekete körvonal a vizsgált területet jelzi. A kék Cordoba, Rosario és Buenos Aires nagyvárosait képviseli. A keresztek a tanulmányban használt időjárási állomásokat mutatják.

Átlagos napi maximumhőmérséklet 4. december 10–2022. között, az ERA5 T2m hőmérsékleti adatkészlet alapján (hőmérséklet két méterrel a talajszint felett). A lila a hidegebb, a sárga pedig a melegebb hőmérsékletet jelöli. A fekete körvonal a vizsgált területet jelzi. A kék pontok Cordobát (4), Rosariot (5) és Buenos Airest (6) jelzik. A keresztek jelzik a tanulmányban elemzett hét időjárási állomást. Forrás: WWA (2022).

A kánikula történelmi kontextusába helyezéséhez a szerzők az 1950-2022 közötti megfigyelési hőmérsékleti adatok idősorait elemezték. Argentína Nemzeti Meteorológiai Szolgálata a WWA csapatának hőmérsékleti adatokat adott a vizsgált régió hét meteorológiai állomásáról.

Az alábbi grafikonok a hét napos éves maximum hőmérsékleteket mutatják az egyes állomásokon 1960-2022 között. A fekete vonal az állomás adatait mutatja, míg a piros és zöld vonal a hőmérséklet becslését mutatja a segítségével ERA5 újraelemzési adatkészlet – amely modell- és megfigyelési adatokat kombinál – az időjárási állomáshoz legközelebbi rácscellára, illetve a teljes vizsgálati régióra vonatkozóan. Az ábrák rávilágítanak arra, hogy az elmúlt 60 évben miként emelkedtek a maximális hőmérsékletek.

Hétnapos éves maximum hőmérsékletek a hét állomáson 1960-2022 között. A fekete vonal az állomás adatait mutatja, míg a piros és zöld vonal a legközelebbi rácscella becsléseit mutatja ERA5 újraelemzési adatkészlet, és az egész vizsgált régióból. Forrás: WWA (2022)

A szerzők mindegyik állomás esetében felmérik, hogy történelmi összefüggésében mennyire valószínű a 2022. decemberi hőhullám. Azt találták, hogy a hét állomáson az egyhetes decemberi hőséghullám „visszatérési periódusa” négy és 40 év közötti volt, ami azt tükrözi, hogy milyen gyakran várható ilyen hőhullám a mai éghajlaton, amely körülbelül 1.2 C-kal melegebb, mint az azt megelőzően. ipari idők.

Hozzáteszik, hogy a hőség szélsőségesebb volt a régió északnyugati részén.

tulajdonság

tulajdonság az éghajlattudomány egy gyorsan növekvő területe, amelynek célja, hogy azonosítsa a klímaváltozás „ujjlenyomatát” az extrém időjárási eseményekre, például a hőhullámokra és a szárazságra. Az attribúciós vizsgálatok elvégzéséhez a tudósok modellek segítségével hasonlítják össze a mai világot egy olyan „ellentétes” világgal, ahol nincs ember okozta klímaváltozás.

Ez az első alkalom, hogy a WWA csapata extrém hőséget elemzett Dél-Amerikában.

Szakértői elemzés közvetlenül a postaládájába.

Összességében a tanulmány megállapítja, hogy a 2022. decemberi dél-amerikai hőhullámhoz hasonló esemény a mai éghajlaton 20 évente egyszer várható. Ennek 60-szor nagyobb a valószínűsége, mintha nem az emberek melegítették volna fel a világot. A szerzők hozzáteszik, hogy a klímaváltozás 1.4 Celsius-fokkal melegebbé tette a hőhullámot.

"Ember által előidézett klímaváltozás nélkül nagyon valószínűtlen lett volna ilyen típusú hőhullám bekövetkezése" Paola Arias professzor – a kolumbiai Környezetvédelmi Iskola professzora Antioquia Egyetem és a tanulmány társszerzője – hangzott el a sajtótájékoztatón.

The authors also note that if global temperatures rise by a further 0.8C, to reach a total warming of 2C, a heatwave of this intensity would be around four times more likely than it is now, the study says. Meanwhile, a one-in-20 year event would be 0.7-1.2C hotter.

Dr. Frederieke Otto – klímatudományi vezető oktató a Grantham Institute for Climate Change and the Environment-nél Imperial College London és a tanulmány társszerzője – közölte a sajtótájékoztatón, hogy a csapat jövőre közzétesz egy attribúciós tanulmányt a dél-amerikai aszályról.

(The new findings are yet to be published in a peer-reviewed journal. However, the methods used in the analysis have been published in korábbi, lektorált attribúciós tanulmányok.)

Update: This article was updated on 23/12/22 to note that, under 2C of warming, a heatwave of the same magnitude as seen in December 2022 would be around four times more likely than it is now, rather than expected once every four years.

Sharelines ebből a történetből

Időbélyeg:

Még több Carbon Brief