Röntgenfelvétel az erős kvazárok szívéből

Röntgenfelvétel az erős kvazárok szívéből

Forrás csomópont: 2662992
19. május 2023. (Nanowerk News) A kutatók megfigyelték a kozmikus történelem elmúlt 9 milliárd évében látott legfényesebb kvazár, az SMSS J114447.77-430859.3 vagy röviden J1144 néven ismert röntgensugárzását. Az új perspektíva rávilágít a kvazárok belső működésére és arra, hogyan lépnek kapcsolatba környezetükkel. A kutatás ben jelent meg A Királyi Csillagászati ​​Társaság havi értesítése („Az SMSS J114447.77-430859.3 első röntgenfelvétele: a legfényesebb kvazár az elmúlt 9 Gyr-ben”). Az SMSS J114447.77-430859.3 kvazár XMM-Newton/EPIC-pn megfigyelése Az SMSS J114447.77-430859.3 kvazár XMM-Newton/EPIC-pn megfigyelése. (Kép: ESA/XMM-Newton/Dr. Elias Kammoun) A Földtől 9.6 milliárd fényévnyire lévő galaxisnak otthont ad, a Kentaur és a Hidra csillagkép között, a J1144 rendkívül erős, 100,000 XNUMX milliárdszor fényesebben világít, mint a Nap. A J1144 sokkal közelebb van a Földhöz, mint más, azonos fényerősségű források, így a csillagászok betekintést nyerhetnek a kvazárt tápláló fekete lyukba és a környező környezetbe. A vizsgálatot Dr. Elias Kammoun, az Asztrofizikai és Planetológiai Kutatóintézet (IRAP) posztdoktori kutatója és Igo Zsofi, a Max Planck Földönkívüli Fizikai Intézet (MPE) PhD-jelöltje vezette. A kvazárok az ismert univerzum legfényesebb és legtávolabbi objektumai közé tartoznak, amelyeket a gáz szupermasszív fekete lyukba zuhanása hajt. Nagyon nagy fényerejű aktív galaktikus atommagokként (AGN) írhatók le, amelyek nagy mennyiségű elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, amely rádió-, infravörös, látható, ultraibolya és röntgen hullámhosszon is megfigyelhető. A J1144-et először 2022-ben észlelték látható hullámhosszon a SkyMapper Southern Survey (SMSS) segítségével. Ehhez a tanulmányhoz a kutatók több űrbeli obszervatórium megfigyeléseit egyesítették: a Spectrum-Roentgen-Gamma (SRG) obszervatórium fedélzetén lévő eROSITA műszer, az ESA XMM-Newton obszervatórium, a NASA Nuclear Spectroscopic Telescope Array (NuSTAR) és a NASA Neil Gehrels. Swift obszervatórium. A csapat a négy obszervatórium adatait használta a kvazárból kibocsátott röntgensugarak hőmérsékletének mérésére. Azt találták, hogy ez a hőmérséklet körülbelül 350 millió Kelvin, ami több mint 60,000 XNUMX-szerese a Nap felszíni hőmérsékletének. A csapat azt is megállapította, hogy a kvazár közepén lévő fekete lyuk tömege körülbelül 10 milliárdszorosa a Nap tömegének, és a növekedés üteme évi 100 naptömeg nagyságrendű lesz. Az ebből a forrásból származó röntgenfény néhány napos időskálán változott, ami általában nem látható olyan kvazárokban, amelyek akkora fekete lyukakkal rendelkeznek, mint a J1144-ben. Egy ekkora fekete lyuk változékonyságának jellemző időtartama hónapok vagy akár évek nagyságrendű. A megfigyelések azt is kimutatták, hogy míg a gáz egy részét elnyeli a fekete lyuk, bizonyos gázok rendkívül erős szelek formájában lövik ki, és nagy mennyiségű energiát fecskendeznek be a befogadó galaxisba. Dr. Kammoun, a tanulmány vezető szerzője azt mondja: „Nagyon meglepődtünk azon, hogy egyetlen korábbi röntgenmegfigyelőközpont sem figyelte meg ezt a forrást, annak ellenére, hogy rendkívüli ereje volt.” Hozzáteszi: „A hasonló kvazárok általában sokkal nagyobb távolságban találhatók meg, így sokkal halványabbnak tűnnek, és olyannak látjuk őket, mint akkor, amikor az Univerzum még csak 2-3 milliárd éves volt.

Időbélyeg:

Még több Nanowerk